Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

26 Budapest, 1945. augusztus 28. A PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG TERMELÉSI TERVE 1. MAI HELYZET, CÉLKITŰZÉSEK A háború befejező hadműveletei vármegyénk területét az őszi és tavaszi mezőgazdasági munkák időpontjában érték el. Hét hónapon át volt a terület hadszíntér, illetve arcvonal mögötti terület. A rendkívüli viszonyok rendkívüli követeléseket támasztottak; a termény készletek, állatállomány, termelési és közlekedési eszközök nagy része veszendőbe ment. A nagybirtokok gyors felosztása bizonyos mértékben elősegítette, hogy a földhözjuttatottak szükség esetén még kézi eszközökkel is megkísérelt munkája árán, a tavaszi hónapokban a bevetetlenül maradt területek lényegesen csökkentek, azonban így is alig elviselhető kiesésekkel vagyunk kénytelenek számolni. Az ugarok okozta veszteségen túl a művelési ágak egyensúlyi helyzetének felbomlása és az igaerő hiánya miatt beállott megbénulása is nehezen pótolható károkat okoz. A termelés újbóli megindításánál kezdetben megalkuvó álláspontra kell helyezkednünk. Tudjuk, hogy kevés a kenyérgabonánk, nincs zsírunk, kellő állatállományunk hiánya miatt a megfelelő talajmunkát és trágyamennyiséget biztosítani nem lehet. Tehát első feladat az, hogy a művelési ágak egyensúlyát a lehetőségekhez mérten helyreállítva, fokozatosan vezessünk be olyan eljárásokat, melyek kisebb munkaerő és takarékosan kezelt trágya mellett is az elérhető legnagyobb teljesítményt eredményezik. Az általános szükségesség szem előtt tartásával az első idő a többtermelés szolgálatába kell álljon, a minőségi termelés érdekében csak annyit tehetünk a legtöbb helyen, hogy a múlt igazán méltánylandó eredményeit, a világviszonylatban is tekintélyes értéket képviselő nemesített növényfajtákat átmentjük arra az időre, amikor a gazdasági háború fegyvereiként hasznunkra lesznek. A mezőgazdaság első kötelessége tehát az, hogy a meglevő vetőmagot, a rendelkezésre álló trágyát, a megmentett állatokat és eszközöket helyesen felhasználva, minél nagyobb területet állítson újból a köz szolgálatába, és az eredményes termelés előfeltételeinek hiányát az emberi munka fokozásával, a szaktudás növelésével, az ésszerű készletgazdálkodással és az egyéni igények nagymérvű leszállításával győzzük le. 2. TALAJMINŐSÉG TALAJERŐ-GAZDÁLKODÁS Amint a mellékelt talajtérkép is szemlélteti,

1 a vármegye mezőségi talajokból, többé-kevésbé kilúgozott barna és fakó erdei talajokból, meszes és helyenként mészben szegény öntéstalajokból, szikesekből és részben megkötött futóhomokból tevő-