Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

dik össze. A terület túlnyomó része rozstermő talaj, a cukorrépa sehol sem tudja elérni az országos átlagot, a burgonyatermesztésre alkalmas terület legnagyobb része csak II. osztályú burgonyaterület. Hogy megfelelő terméseredmény legyen felmutatható, háromévenként indokolt istállótrágyát adni a talajnak. A legutóbbi állatösszeírás szerint a vármegye állatállománya összesen: 115 084 számosállat.

2 A szántóművelésre számításba jövő terület pedig 1 056 714 kataszteri hold. A meglevő állatmennyiség évi trágyahozamát, számosállatonként évi 90 q-t számítva, évente 10 357 560 q istállótrágyára tehetjük. Ha kat. holdanként csak 120 q istállótrágyát akarunk adni, úgy a várható trágyakészlet évente 86 313 kat. holdmegtrágyázását teszi lehetővé. A talajviszonyok háromévenkénti trágyázást igényelnek, tehát 352 239 kat. hold kerülne sorra minden évben. Ezek szerint a jelenlegi állapotokat véve alapul, minden évben 265 926 kat. hold marad istállótrágya nélkül. Ezt a következő években mind károsabb következményekkel járó körülményt pillanatnyilag nem áll módunkban enyhíteni, mert a zöldtrágyázás bevezetése egyik napról a másikra nem lehetséges, a legalkalmasabb növényfajta kiválasztása és a megfelelő szakismeretek általánosítása pedig szintén időt vesz igénybe. Ha valami módon műtrágyák biztosítása válnék lehetségessé, úgy kat. holdanként 150 kg foszfor, 100 kg nitrogén, 50 kg káliműtrágyával számolva, évente 398 894 foszforműtrágya, 225 926 nitrogénműtrágya, 132 963 káliműtrágya volna a szükséglet. Ez olyan nagymérvű műtrágyahasználatot eredményezne, amely példátlan az itt szokásos gazdálkodásban. A műtrágyahasználat ismerete szépen haladt a vármegye gazdái között a múltban, de mikor a termelők megismerték és jelentős tételekben keresték a különböző műtrágyákat, a háborús gyár- és vasútátállítás miatt az beszerezhető nem volt. A mesterséges trágyakészítés és a zöldtrágyázás fokozása jelent elérhető megoldást. A szükséges szakismeretek terjesztése céljából a vármegyei gazdasági felügyelőség a gazdasági elöljárók, a járási gazdasági felügyelők és a növénytermelési szakszolgálat helyi szervei útján szándékozik propagandát kifejteni. Cél az, hogy minden lehetőség kihasználható legyen a kellő mennyiségű istállótrágya rendelkezésre állásának idejéig, mikor majd a talajok erősen megfogyatkozott tápanyagainak fokozatos visszapótlására is sor kerülhet. \ 3. MINŐSÉGI VETŐMAGELLÁTÁS Az utóbbi évek munkája során mindjobban megszervezett minőségi termelés rendkívül nehéz helyzetbe került. A községi vetőmagakcióhoz uradalmak szaporították a minőségi vetőmagot. Ezek területe túlnyomórészt szétosztódott, és amennyiben