Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

Barátság folytat. Nem kételkednek a bányászok abban sem, hogy a Szociálde­mokrata Párt ezt a politikát őszintén és kérlelhetetlenül végig akarja vinni az egész vonalon az egyetemleges munkásosztály érdekében. Éppen ezért nem értjük, mi­képpen engedheti meg a párt, hogy akárcsak egy vidéki hetilapja is kerékkötője lehessen a munkásegység elengedhetetlenül szükséges megvalósításának, és hátba támadhassa a népi demokráciáért önfeláldozóan harcoló dolgozók arcvonalát. Elvárjuk, sőt követeljük, hogy a Szociáldemokrata Párt tiltsa be a tatabányai Barátság megjelenését, mert az működésével — Szakasits elvtárs és a Népszava szavai szerint — „vét a párt és a munkásegység ellen, és jelentős károkat okoz úgy a pártnak, mint a demokráciának". A Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezete Központi Titkársága Zgyerka János főtitkár (MKP), Pothornik József (MKP), Maurics Károly (MKP), Dozsnyák János (MKP), Mészáros Ferenc (SZDP) és Kincses Ferenc (SZDP) titkárok. Bányamunkás, 1948. február 21. 3 1. 248. sz. dok. • 251 Kltrittyán, 1948. március 3. A KURITTYÁNI LEJTŐSAKNA TERVMEGBÍZOTTJÁNAK FEBRUÁR HAVI JELENTÉSE Tervmegbízott havi jelentés 1948. február hóról 1. TERMELÉS. (ÁLTALÁNOSSÁGBAN, EMELKEDÉS, CSÖKKENÉS ÉS ANNAK OKAI STB.) A termelés 24 munkanapra 68 285 q, munkanaponként 28,45 vagon. Az elő­irányzatot 16%-al múltuk felül, azonban januárral szemben 9,7%-al csökkent az egy munkanapra eső széntermelés. A csökkenés oka egyrészt a IV. ereszkében fel­lépő erős talpduzzadással járó nagy főtenyomás, minek következtében az oda telepített fejtő csapatok 1 héten át szenelni nem tudtak — de főként a daraszén

Next

/
Thumbnails
Contents