Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

és a hónap vége felé a rostált aknaszénre való diszpozíció hiánya. Daraszén-készletezésnél munkanaponként 12 főt foglalkoztattunk, akiket, tekintve, hogy a felvétel tilos, munkahelyről kellett elvonnunk. 2. LÉTSZÁM ÁLTALÁNOSSÁGBAN. (NÖVEKEDÉS, CSÖKKENÉS, HIÁNYZÓ STB.) A létszám a januárival teljesen megegyező volt, a műszakmulasztások száma a teljesíthető műszakoknak 10,80%-ára emelkedett. Ennek oka, hogy február hóban erősen emelkedett a betegek száma, és a rossz időjárás miatt a hiányzók száma is nagyobb volt, mint januárban. 3. ÁLTALÁNOS HELYZET. (KÉRÉSEK, PANASZOK, ÉSZREVÉTELEK STB.) Véleményem szerint a termeléscsökkenés fő oka a diszpozíció hiánya miatt szükségessé vált daraszén-készletezés, ami a munkaerő-elvonás mellett lélektanilag is károsan befolyásolta a termelést. Feltétlenül szükségesnek tartom az üzemet elégséges diszpozícióval folyamatosan ellátni, hogy a munkaversenyben minden gátlás nélkül tudjunk részt venni. A munkások között elkeseredést és munkakedv csökkenést váltott ki a kenyérsütési díj újabb emelése, a nyári kg-kénti 10 fillér helyett már 26 fillért kell kg-ként fizetni, akkor amikor a sütés tényleges költsége az üzemnek 12—13 fillérnél többe nem kerül. Ugyancsak a legsürgősebbjén] szükség van a vidékről, 10—15 km távolságról dolgozni járó munkások teherautóval való szállításának megoldására, ami a termelést szintén emelné és a mulasztásokat is csökkentené. Dankó János tervmegbízott Tisztázat. — UMKL MÁSZ — 84. A jelentés formanyomtatványon készült. Hasonló jellegű jelentést küldött minden tervgazdálkodásba bevont üzem az Országos Tervhivatalnak, ill. az üzem irányítóinak. A tervmegbízotti intézmény a 10 520/1947. ME. sz. r. (MK. 1947/201.) nyomán épült ki. A renelet értelmében minden minisztériumnál, törvényhatóságnál és minden részletterv alapján működő üzemnél tervmegbízottat jelöltek ki. Feladatuk volt a hároméves terv „végrehajtásának eredményeiről és esetleges akadályairól az Országos Tervhivatal részéről megszabott időben és módon a Tervhivatalnakjelentést tenni..." A fenti típusú jelentések ennek alapján váltak rendszeressé. A tervmegbízotti intézményt a GF 1949. január 20-i határozata alapján számolták fel; kimondták, hogy azon vállalatoknál, ahol az állam érdekeltsége több mint 50%-os, megszűnik a tervmegbízottak megbízatása (0371—136/3/1949. GF sz. h. — HT. 1949/3.).