Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

199 Budapest, 1947. április 10. A BÁNYÁSZSZAKSZERVEZET BEADVÁNYA AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUMHOZ: SZERVEZZÉK ÁT AZ IPARFELÜGYELETET, MÓDOSÍTSÁK A BÁNYARENDÉSZETI SZABÁLYZATOT Az ország vérkeringését mozgásba hozó szénnek termelését valamennyiünknek kötelessége előmozdítani. A termelés fokozását a bányák modernizálásával és a bányamunkások életét és egészségét veszélyeztető hiányos vezetés kiküszöbölésével lehet és kell előmozdítani. Az 1942. évben Tokod Erzsébet-aknán történt 52-es, az 1945. évben Brennbergben történt 22-es, az 1947. évben Dorog-Annavölgy bányán történt 32-es és ezekhez a számokhoz egyes-kettes-hármas halálos baleseteket hozzászámítjuk, megduplázódik a három nagyobb szerencsétlenség áldozatainak száma. A bányász utánpótlás nagyon nehéz, mert nem mindenki vállalkozik az életveszélyes munkának, egy életen át való folytatására. A bányamunkára nem tolonganak az emberek olyan nagyon, mint akár az ipari vagy akár szellemi pályára. Egyáltalán nem fordul elő az, hogy a szellemi pályán a munkanélkülivé vált egyén jelentkezne átképzésre, hogy szellemi tudása mellett jó szénvágó, jó vájár lehessen. Vigyázni kell tehát a bányász egészségére is, mert egy bányász-vájár elpusztulása a mai szénárakat tekintve, napi 150—200 Ft összeg kiesését jelenti. A 106 bányamunkás halálával 2000—2500 q, azaz 20—25 vagon szén marad el a gazdasági életből, melynek kiesése az egyéb iparokban több száz ember megélhetését is veszélyezteti. A Tokod-Erzsébet-aknán 1942. évben történt szerencsétlenség körülményeit nem tudom, de általános ismeretem, felelősségem tudata mellett állítom, hogy a felületességből táplálkozó hiányos óvatosság következménye volt. A brennbergi szerencsétlenséget, de a dorogit is az iparfelügyelet felületes és hiányos ellenőrzése következményének tartom, melynek folyamatos következménye, hogy ott a súlyos szerencsétlenség bekövetkezhetett. A balesetek %-arányának nagyobbik része a felelőtlen üzemvezetésnek és a felügyeleti személyzet elméleti, valamint gyakorlati szaktudásának hiánya miatt következik be. A baleseteket az utóbbi két esztendőben az üzemanyaghiány is sokszor előidézte. Mindezt az elmúlt rendszertől örököltük, melyen változtatni kell sürgősen, nehogy meglátásunk után is meglepetések érjenek az elkerülhető és megakadályozható balesetek következtében. A T. Iparügyi Miniszter Úr haladéktalan intézkedését kérjük, a régi elavult bányarendészeti szabályzat módosítására.