Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)
IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE
A magyar—osztrák országhatár keresztülszeli a brennbergi szénbányászatot úgy, hogy a berendezések és munkásházak egy része osztrák területen van és a szénvagyon jelentékeny kiterjedésben Ausztriában terül el. A bányászat ezen különleges helyzete a problémák egész sorozatát vetette fel az állami kezeléssel kapcsolatosan, és a törvényhozás is figyelemmel volt ezen különleges helyzetre, amidőn a bányák államosításáról szóló 1946. évi XIII. t. c. 27. szakaszának (1) bekezdése szerint a törvény hatályát még nem léptette életbe a brennbergi szénbányászatra vonatkozólag, úgyhogy az ennek folytán ma is az állami kezelés állapotában van. Az állami kezelésnek igen nagy nehézségekkel kellett és kell megküzdenie az erőmű kazánberendezésének teljes leromlása és a szénszállító berendezések terén szükségessé vált nagyarányú beruházások miatt. Állandó üzemzavarok lehetetlenné teszik a rendszeres termelést és szállítást. 1946 december hónapja óta a 73 100/1946. Ip. M. sz. rendelet alapján az államosítási miniszteri biztos helyett a Magyar Állami Szénbányák Rt. látja el az állami kezelést. Sajátossága ezen állami kezelésnek, hogy az üzletvitel vállalatunk számlája terhére és javára történik, í A Petrosani Román Kőszénbánya Rt. magyarországi fióktelepe a nagybányai aranybánya elcsatolása után beszüntette működését és felszámolása folyamatban van. A részben érdekeltségünkhöz tartozó Petrosani Román Kőszénbánya Rt. bukaresti vezérigazgatósága az orosz—román fegyverszüneti egyezmény értelmében román felügyeleti hatóság (CASBI) által kirendelt vezetés alá került úgy, hogy részvényesi jogainkat érvényesíteni nem tudtuk és az összeköttetés is jóformán teljesen megszakadt. 1946. augusztus hónapjában a magyar kormány a vállalatunk és a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rt. tárcájában levő részvénytöbbség jelentős részét az orosz kormánynak ajánlotta fel jóvátétel céljára. Az orosz kormány az ajánlatot elfogadta. Vállalatunk és a magyar kormány között ezen részvények átengedése tárgyában külön megállapodás létesült, melynek értelmében társaságunk kártalanítása magyar államkötvényekkel fog megtörténni. 2 Az igazgatóság Nyomtatott. — OL Z 288—5. 1 A kihagyott rész a tállyai kőbányászattal foglalkozik. 2 A jegyzőkönyv további, nem közölt része az 1947. január 1-i nyitó mérleget taglalja és ismerteti a vállalatot ért személyi veszteségeket. •
