Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

Mecsek Dorog Összesen: 2,5 millió q, 1,8 millió q, 42,0 millió q, 35% 21% 67% Amint a felsorolt adatokból látjuk, Dunántúlra esik a legnagyobb termelésemelkedés, minthogy a bányák közül főképpen Ajka (Padrag), továbbá Várpalota lesz erősebben fejlesztve, de a jelenlegi termeléshez képest viszonylagosan Dudar, Kisgyón, Pusztavám is nagyobb fejlődést mutat, minthogy Pusztavámon a „B" és „C" akna üzembe lesz helyezve, Dudaron, Kisgyónon pedig a meglevő lejtős aknák lesznek teljes kapacitásukig kihasználva mindaddig, amíg az újonnan telepítendő aknák el nem készülnek és a termelésbe bele nem kapcsolódnak. A leírt termelési tervezetet olyan feltételekkel állítottuk össze, hogy az elért helyreállítási és beruházási összegek kellő időben fognak rendelkezésünkre állani és ugyancsak megkapjuk bányagépészeti vonatkozásban az azokhoz szükséges anyagokat és berendezéseket. A fentebb leírt termelési mennyiség eléréséhez, illetve annak jelenlegi termeléshez viszonyított emelkedéséhez a szénbányászatban 3 év alatt a következő beruházási összegekre van szükség: Ezen beruházásokból, amelyekben a MESZHART nincs figyelembe véve: A fenti összegekben a gépészeti berendezéseknél feltüntetett összegben az építkezési költségek címén 39 millió Ft van felvéve. A bányászati beruházások súlypontjai nagyságrendben a következők: 1947. évre szükséges összeg 104 210 000 Ft 1948. évre szükséges összeg 134 780 000 Ft 1949. évre szükséges összeg 124 180 000 Ft Összesen: 363 170 000 Ft a bányászati munkálatokra a gépészeti berendezésekre 140 780 000 Ft, azaz 39% esik, 222 390 000 Ft, azaz 61% esik. Borsod Mecsek Dunántúl Dorog Nógrád Tata Egyéb központi berendezések 31 430 000 Ft 31 300 000 Ft 22 640 000 Ft 22 100 000 Ft 13 700 000 Ft 13 110000 Ft 6 500 000 Ft 5 % 22% 22% 16% 16% 10% 9% Összesen: 140 780 000 Ft 100%