Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

Bányagépészeti vonatkozásban: Borsod Tata Nógrád Mecsek Dorog Egyéb Dunántúl 45 590 000 Ft 21% 39 280 000 Ft 18% 31 570 000 Ft 14% 25 550 000 Ft 11% 25 400 000 Ft 11% 10 700 000 Ft 5% 44 300 000 Ft 20% Összesen: 222 390 000 Ft 100% Bányászati munkálatok és gépészeti berendezések együttesen Borsod Mecsek Tata 77 020 000 Ft 21 % 56 850 000 Ft 16% 52 390 000 Ft 15% 48 040 000 Ft 13% 45 270 000 Ft 12% 32 800 000 Ft 9% 50 800 000 Ft 14% Dunántúl Nógrád Dorog Egyéb Összesen 363 170 000 Ft 100% A bányagépészeti tétel alatt kimutatott egyéb beruházási összegben központi és globális tételek, mint a racionalizálással kapcsolatos kompresszorok, acéltámok stb. szerepelnek. Az összes beruházási súlypontokat a termelésemelkedés súlypontjaival összehasonlítva azt látjuk, hogy míg Borsod nagyságrendben a beruházási összegeknél első helyen áll, addig a termelésemelkedésben csak a negyedik helyre kerül. Ennek indoka az, hogy borsodi bányászatnál létesítendő nagyobb beruházások csak a 3 éves terv után fogják éreztetni lényegileg a hatásukat. Ugyanez a helyzet a mecseki kerületben is, minthogy ott a létesítendő nagyobb mélységű új aknákból csak 1949. év után lesz számottevő termelésünk. Dunántúl a beruházások nagyságrendjében a negyedik helyet foglalja el, míg a többtermelésnek a %-os emelkedésénél az első helyen áll, amit azzal magyarázhatunk, hogy a várpalotai bányászat már a háború alatt is igen fejlett volt és ott a termelés emelkedését aránylag kisebb beruházásokkal tudjuk fokozni. Padragon, Pusztavámon, a mélyített aknák befejezés előtt állnak, és azoknak a bekapcsolása a 3 éves programunk idején belül eszközölhető. Hasonló a helyzet a nógrádi bányakerületben, minthogy a kerület a beruházási nagyságrendben az ötödik helyre kerül, míg a többtermelés szempontjából a második helyre. Itt tulajdonképpen a fejlesztési alapok jórészt megvannak, a többtermelés biztosítható, csupán a nagyobb befektetést és hosszabb előkészítési időt igénylő tari új akna telepítés tolódik el a 3 éves terv időtartamán túlmenő időszakra. A tatabányai és dorogi kerület úgy a beruházási, mint a többtermelési nagyságrendben azonos helyet foglal el, minthogy ott a jelenlegi és a fejlődési állapotnak megfelelő lehetőségek ugyanazok.