Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - Vojnich Mária Aquina általános főnöknősége (1933–1947)
megfelelő képzettségű iskolás nővérek hiányából fakadó hátrányokat. A társulat 1939-ben, amikor már öt éve nem alapítottak tanítással foglalkozó új fiókházat, sem rendelkezett elegendő okleveles és diplomás szerzetes taggal.269 A nővérek egyetemen és főiskolán való taníttatása viszont súlyos anyagi terheket rótt a szerzetes közösségre. A képzett nővérek elégtelen száma mellett azonban arra is panaszkodott az elöljáróság, hogy nincsenek kívánatos megtelepedési lehetőségek.270 Az általános f őnöknő levelezésben állt egy Kalocsáról Brazíliába került pappal. Neki is említette azt a tényt, hogy a gazdasági válság miatt Magyarországon nem tudnak új házakat létesíteni. A Brazíliában élő magyar atya olvasatában ez a közlés – tévesen – azt jelentette, hogy az iskolanővérek külföldi megtelepedést akarnak vállalni, a generális főnöknő „szeretné átplántálni Dél-Amerikába is a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Szerzetes Társulatát.”271 A magyar pap már egy brazil püspökökkel is tárgyalt, és 1938-ban konkrét iskolaalapítási tervekről írt a nővéreknek. A dél-amerikai kiutazás – feltételezhetően, a nővérek részéről komoly szándék hiányában vagy a háborús helyzet miatt – nem valósult meg. Vojnich Mária Aquina főnöknő idején viszont a társulatnak Kínában két új háza is nyílt, Kinghsienben és Süchow-ban. Az első bécsi döntés értelmében megvalósult területi revízió nem érintette a társulatot. A kormányzótanácsi üléseken nem került szóba, hogy a nővérek igényt tartanának a korábbi három felvidéki házra. A második bécsi döntés azonban már éreztette hatását a társulat életében. A visszacsatolt erdélyi területen a nővérek új működési helyet választottak, megtelepedtek Szovátán. 272 A társulat életében kiemelkedő jelentőségű eseménynek számított a Bácska 1941-es visszacsatolása. A korábban elszakított délvidéki házak ismét a kalocsai anyaház fennhatósága alá kerültek. Ekkor nemcsak a társulat létszáma emelkedett számottevően, hanem a fiókházak száma is. Az 1920-as évek elején a szerbek által megszüntetett fiókházak273 kivételével vala mennyi korábbi ház visszatért az anyatársulat kebelébe, sőt – az 1939-ben, a Bácskai Társulat idején Szabadkán alapított „Paulinum” házzal 269HU-MNL-BKML-XII.6. Általános Káptalanok. Az 1939-es káptalan iratai. 270Valószín űleg itt az alacsonyabb képzettségű – elemi iskolai tanítónő és óvónő – nővérek foglalkoztatási lehetőségére, illetve annak hiányára gondoltak. 271HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1938. április 26. 272Az erdélyi zárdáról részletesen lásd „A társulat általános története. A társulat m űködése a trianoni Magyarországon kívül 1920–1944. Erdély” c. fejezetet. 273A futaki és a Zombor III. jel ű házakról van szó. 87
