Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - Vojnich Mária Aquina általános főnöknősége (1933–1947)
együtt – még eggyel több is. A bácskai házak nővérekkel való ellátása miatt 1941 után alig került sor új ház alapítására. A társulat anyagi helyzete nem sokat javult az 1930-as években sem. A gazdasági válság miatt a fiókházak nem tudták támogatni a kalocsai anyaházat. Az állam fokozatosan csökkentette a tanítónők díjazásának jelentős részét biztosító államsegélyt. Az iskolafenntartó hitközségtől, illetve a települési önkormányzattól pedig hónapokig nem kaptak fizetést, mert nem folytak be az adók.274 A szülők anyagi lehetőségei is megváltoztak. Ezért a tanintézetek különböző takarékossági intézkedéseket vezettek be, így például nem szerveztek a diákoknak tanulmányi kirándulásokat. 275 A kalocsai anyaház 1935-ben fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte, a súlyos gazdasági viszonyok miatt – kényszerűségből – nagyon szerény keretek között.276 Az anyaházban a n ővérek különben is nehéz anyagi körülmények között éltek. Mivel a szerzetesi utánpótlás szinte egésze, az összes újoncnő és a legtöbb aspiráns, illetve jelöltnő Kalocsán tartózkodott, az ő ellátásuk is az anyaházra hárult. Szintén Kalocsán működött az idős, beteg szerzetesi tagok lakhelyéül szolgáló Szanatórium, más néven Szent Szív Otthon. Az itteni nővérek élelmezéséről, ápolásáról és ellátásáról ugyancsak az anyaháznak kellett gondoskodni. Ezért fordulhatott elő, hogy míg az anyaházban egy hónapra egy nővér szükségleteinek fedezésére 36 pengő jutott, addig más fiókházakban ez az összeg 48–81 pengőre rúgott. A különbség a ruházkodásra fordítható összeg esetében még inkább szembetűnő. Kalocsán egy-egy nővér ilyen kiadásaira évi 65 pengőt számoltak, a többi házban 79–99-et, de 20-nál több házban 100 pengőn felül költöttek, sőt voltak olyan fiókházak is, ahol 170–197 pengőt, vagyis háromszor anynyit, mint Kalocsán. Az 1939-es káptalanon ezeket a kiugró különbségeket próbálták mérsékelni. Elvetették a társulati költségekhez való korábbi, fej -kvótarendszerű hozzájárulást, és ettől az évtől kezdődően áttértek arra a rendszerre, hogy a fiókházak jövedelmük után, százalékos arányban támogassák az anyaházat.277 Korábban egy-egy fiókház az ott él ő nővérek arányá -ban fizetett be adott összeget a közös kasszába, 278 1939 után minden ház a jövedelmeinek 11%-át küldte be Kalocsára. A társulati közös költségek 274HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1934. december 5. 275HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1932. március 29. 276HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1935. április 3., szeptember 11. 277HU-MNL-BKML-XII.6. Általános Káptalanok. 1939. évi általános káptalan el őterjesztései. 278Néhány ház esetében ez az összeg a bevételeknek csupán 3%-át tette ki, más házaknál azonban elérte a jövedelem 10%-át is. 88
