Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - Bleilőb Mária Bernárda általános főnöknősége (1911–1933)
pedig nyomdai tevékenységgel függött össze. 1916-ban a nővérek elvállalták a kalocsai nagyszeminárium237 – papnevel ő intézet – konyhájának ellátását, 1918-ban a kalocsai jezsuiták konyhájának és mosóházának vezetését, 1919-től pedig az érseki kastély háztartásának vezetését. A nővérek Kalocsán külön gazdasági telepet is fenntartottak az anyaház, illetve a bennlakó növendékek ellátása céljából.238 A társulat két tagja 1918 és 1927 között Kalocsán dolgozott a Rózsafüzérgyárban,239 ahol az ott alkalmazott lányok felügyeletét és a könyvelést végezték. A munkakör nem felelt meg teljesen a szerzetesi szellemnek, ezért kilenc év után visszahívták onnan a nővéreket.240 Bleil őb Mária Bernárda főnöknő rugalmasságát bizonyítják azok a vállalkozások, amelyek keretében a kalocsai nővérek különböző háziipari ágakban próbáltak hasznot hajtani a társulat és az anyaház számára. A nővérek 1917-ben Kalocsán cipészműhelyt nyitottak, ahol három nővér foglalkozott cipőfoltozással és részben új cipők varrásával. Csak az anyaházbeli nővérek, a jelöltnők és a növendékek számára dolgoztak. Két évvel később, több kötőgép megvásárlása után három nővér már harisnya-, sőt kesztyűkötést is végzett. Bár eleinte csak saját részre, illetve a kalocsai papság és a jezsuita atyák számára dolgoztak, utóbb már világiak számára is vállaltak munkát. Egy nővér 1919-től könyvkötészettel foglalkozott, az érsek által beszerzett papírvágó- és fűzőgépet használva. Néhány kalocsai nővér a vásárolt, illetve ajándékba kapott szövőszékeken nemcsak dolgozott, hanem az 1920-as évek elején szöv őtanfolyamot is indított az érdeklődőknek. Más nővérek megtanultak kosarat fonni, meszelőket, ecseteket, keféket gyártani, néhányan a kárpitos vagy a szobafest ő szakmát sajátították el.241 A kalocsai anyaház saját birtokán jól működő gazdaságot, 237A kalocsai nagyszeminárium volt 1733 és 1951 között a f őegyházmegye papképző intézménye. Magyar Katolikus Lexikon VI. 85. 238A különböz ő helyszíneken háztartási és gazdasági teendőket ellátó nővérek számára idővel külön fiókházakat szerveztek. Ezek történetét „A társulat általános története. A társulat fiókházai. Egy település – több fiókház” c. fejezet tárgyalja. 239A kalocsai olvasógyárat Schweitzer József nagyprépost alapította 1904-ben, és a nagy szeminárium tulajdonába adta. Az intézményben ostyasütés, valamint kegytárgyak gyártása folyt, kisipari keretek között. 1937-től egyházközségi nővérek dolgoztak itt. Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár honlapja. https://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/kalocsai-olvasogyar (Hozzáférés: 2022. január 31.) 240A Rózsfüzérgyárban dolgozó n ővérek számára nem alapított a társulat önálló fiókházat. A visszahívás okát nem részletezték a jegyzőkönyvben, feltételezhetően az elárusítóbolttal is rendelkező gyárban megforduló világi személyekkel való gyakori közvetlen érintkezés sérthette a szerzetesi szellemet. HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1917. szeptember 19., 1918. szeptember 11., 1927. május 17. 241HU-MNL-BKML-XII.6. Általános Káptalanok. Az általános titkárn ő jelentése az 1917– 1924 közti időszakról. 78
