Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - Bleilőb Mária Bernárda általános főnöknősége (1911–1933)
állattartó farmot alakított ki. Hét nővér már 1917-ben méhészeti tanfolyamot végzett. 242 Ezek a vállalkozások, az önellátásra való törekvés, illetve a kiadások mérséklése nem voltak függetlenek a társulat I. világháborút követő gazdasági nehézségeitől. Az I. világháború alatt hadikölcsönbe fektetett alapok és alapítványok elértéktelenedése,243 illetve az ország megcsonkítása miatt a bentlakó, ez által tartásdíjat fizető növendékek számának jelentős csökkenése azt eredményezte, hogy az anyaház képtelenné vált segítség nélkül fedezni a kiadásait. A társulat anyaházának kapcsolata a mindenkori kalocsai érsekkel az I. világháború időszakáig jónak minősült. Az érsekek alapítványokkal, adományokkal támogatták a nővérek működését, a társulat terjeszkedését. Az anyaház fenntartására korábban Kunszt érsek és utódai alapítványainak kamatjövedelmei szolgáltak, de ezek pénzértéke az I. világháború után jelentős mértékben visszaesett. A devalváció miatt az alapítványok értéke a korábbi évi 60 000 korona jövedelem helyett évi 14 pengő 11 fillérre csökkent.244 A csekélyre zsugorodott összegből nem lehetett az anyaházat fönntartani és a társulat közös terheit, általános szükségleteit – aspiránsok, posztulánsok, újoncnők, betegek, aggok eltartását, az egyetemen tanuló nővérek képzését – fedezni. Korábban a fiókházak az év végén a megmaradt pénzösszegük harmadrészét beszolgáltatták az anyaházba a társulati közös költségekhez való hozzájárulásként. A megváltozott helyzet azonban a fiókházak illetményének újbóli meghatározását tette szükségessé. 1924-ben a társulat elöljárósága úgy döntött, hogy minden ház, minden iskolás testvér után évenként és fejenként 50 aranykoronát szolgáltasson be a társulat általános pénztárába, a társulat közös szükségleteinek fedezésére. 245 Míg a korábbi kalocsai érsekeknek szándékukban és módjukban állt az iskolanővéreket támogatni, addig az 1923-tól adminisztrátorként, majd 1925-től kinevezett érsekként működő Zichy Gyula246 kénytelen 242HU-MNL-BKML-XII.6. Általános Káptalanok. Az általános titkárn ő jelentése az 1917– 1924 közti időszakról. 243A társulat 637 900 korona névérték ű hadikölcsönt jegyzett. HU-MNL-BKML-XII.6. Különféle iratok. A generális főnöknő 88/1935. számú, 1935. január 31-én kelt kérvénye a belügyminiszterhez. 244HU-MNL-BKML-XII.6. Különféle iratok. A generális f őnöknő 88/1935. számú, 1935. január 31-én kelt kérvénye a belügyminiszterhez. 245HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1924. szeptember 15. 246Zichy Gyula, zichy és vásonke ői gr. (1871–1942): 1905-től pécsi megyés püspök, 1923-tól a pécsi szék megtartásával a kalocsai érsekség adminisztrátora, 1925-től haláláig kalocsai érsek. Magyar Katolikus Lexikon XV. 559. 79
