Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - Bleilőb Mária Bernárda általános főnöknősége (1911–1933)
Bleilőb Mária Bernárda általános főnöknő 22 évig irányította a társulatot, ez idő alatt 38 új házat alapítottak, amelyek többsége már nem a kalocsai egyházmegye területén feküdt.232 Igaz, hogy ezek a fiókházak nem minden esetben bizonyultak hosszú életűnek. Közülük csak 28 működött még Bernárda főnöknő halálakor, 1939-ben is. A generális főnöknősége alatt nyitott két felvidéki és egy bácskai házat233 politikai okokból kellett megszüntetni. Budapesten négy elvetélt kísérlet is történt a megtelepedésre.234 A Balaton környéki két ház és a pécsi működés sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.235 Szintén Bernárda f őnöknő működése alatt történt meg a bácskai házak de facto, 1930-ban pedig de jure elszakadása is, amely igen súlyos veszteséget jelentett a társulat számára. A szerzetes közösség elöljárósága az 1920-as évek elején gyors egymásutánban – nem mindig ideális feltételek mellett – elvállalt házakkal kívánt férőhelyet biztosítani a délvidéki nővéreknek, ha esetleg sor került volna a Bácskából való kiutasításukra. A gyakran erőn felüli alapítások viszont felvetették a személyzettel való ellátás kérdését. Mivel a társulat nem tudott ilyen gyors ütemben elég képzett tanerőt rendelkezésre bocsátani, ezért előfordult, hogy néhány iskolanővér megfelelő végzettség nélkül tanított, illetve – főleg a polgári iskoláknál – kisegítőül világi tanárokat kellett alkalmazni. Sikeres vállalkozásnak bizonyult ugyanakkor az 1926-ban induló kínai misszió, amely nemzetközi vonatkozásai miatt elismertséget és népszerűséget jelentett a társulat számára. 236 A második generális főnöknő nemcsak földrajzi értelemben vitte tágabb határok közé a társulatot. A működési területek is igen változatosan alakultak. A hagyományos népiskolai és polgári iskolai tanítás, óvodai nevelés és árvagondozás mellett hangsúlyosabb szerepet kaptak a házi nővérek. A négy, viszonylag rövid életű pesti vállalkozás közül három háztartásvezetéssel, egy 232Tíz ház az esztergomi, négy-négy ház a pécsi és a váci, két ház a veszprémi, egy-egy ház pedig a szombathelyi, az egri és a csanádi egyházmegyében feküdt. A kínai misszióban három házat alapítottak a második generális főnöknő ideje alatt. A kalocsai egyházmegyében 12 új ház létesült. 233A társulatnak Bélabányán 1912–1926, Vágújhelyen 1912–1928 között m űködött fiókháza. Zomborban a III. ház, az ún. Koczik-árvaház 1915–1920 között tartozott a társulat kötelékébe. 234A budapesti házakról részletesen lásd „A társulat általános története. A társulat fiókhá zai. Egy település – több fiókház” c. fejezetet. 235Balatonalmádiban 1915–1917 között, Balatonszabadiban 1917-ben, Pécsen 1916–1923 kö zött működtek a nővérek. Ezekről részletesen lásd „A társulat általános története. A társulat fiókházai. Megszűnt házak” c. fejezetet. 236A kínai misszióról a részleteket lásd „A társulat általános története. A társulat m űködése a trianoni Magyarországon kívül 1920–1944. Kína” c. fejezetben. 77
