Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - Bleilőb Mária Bernárda általános főnöknősége (1911–1933)
bácskai házakban telepedett le, néhányan szüleiknél találtak menedéket. 228 Hasonló sors várt a hajósi árvaház nővéreire és az ott gondozottakra is. A házba világi gondnok költözött, a 70 árvát szét kellett küldeni a rokonaikhoz, három nővér kivételével a többiek – a félegyházi nővérekhez hasonlóan – a bácskai házakban húzták meg magukat. A hajósi kápolnát megszüntették, az árvaház és iskola helyiségeibe a Tanácsköztársaság katonái költöztek be. A kalocsai anyaház szerencsésen meg menekült ugyan a kommunisták befolyásától, épületeit, iskoláit nem foglalták le, nem üldözték el a nővéreket. A társulat központja anyagilag mégis megszenvedte a márciustól augusztus elejéig terjedő időszakot, hiszen az elbocsátott újoncnők és a Bácskába menekülő nővérek utazási költségeit az anyaház állta. A kommunista igazgatók és gondnokok kíméletlen beavatkozásai, a hitoktatás megszüntetése, a társulat felszámolására tett különböző előkészületek és az aposztáziára – hitehagyásra, a szerzetes közösség elhagyására – való többszöri felszólítás minden nővért megviselt, de nagy többségük hű maradt fogadalmaihoz, és a fentebb említett két ház ideiglenes elvesztésén kívül nagyobb kár nem érte a társulatot.229 Bár aposztatává csak egy nővér vált, de az is igaz, hogy a társulat 90 éves fennállása alatt soha, egyik évben sem nem volt olyan magas – 14 fő, a társulat létszámának két és fél százaléka – a kilépett és elbocsátott nővérek létszáma, mint 1919-ben.230 Bleilőb Mária Bernárda általános főnöknő vállalkozóbb szelleműnek bizonyult elődjénél. Generális főnöknősége idején a társulat egyrészt sokkal több fiókház vezetését vállalta el, mint korábban, másrészt a nővérek teljesen új munkakörökben is kipróbálták magukat. 231 utolsó csoportja június 28-án távozott a Constantinumból. Mikor a Tanácsköztársaság bukása után, augusztus 7-én a nővérek visszatértek a félegyházi zárdába, az éléskamrát üresen, a kertet gyommal benőve találták. Kőfalviné 1999, 35. 228HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1919. július 3. A bácskai házak – paradox módon – éppen szerb fennhatóság alá kerülésük miatt tudtak menedéket nyújtani a kommunisták elől menekülni kényszerülő félegyházi és hajósi nővéreknek. 229HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1919. augusztus 21. 230HU-MNL-BKML-XII.6. (P 1379. 17. tétel) Elhunyt, kilépett és elbocsájtott n ővéreink névsora. A kimutatás ebben az évben még nem tett különbséget a kilépett és az elbocsátott nővérek között, illetve a társulatból való távozás okát sem tüntette fel. Ezért nem lehet arra vonatkozóan következtetéseket levonni, hogy a Tanácsköztársaság mekkora mértékben volt oka a nagyarányú távozásnak. 231A második generális f őnöknő regnálása alatt intenzívebbé váló házalapítások, a jól érzékelhető stratégiai váltás oka csak részben keresendő a rendfőnöknő személyiségében. A 19. században, a társulat egyházmegyei jogú állapotában nem is volt meg a vezetőség kellő „szabadsága” a merészebb vállalkozások lebonyolításához. A vezetőváltáson kívül a pápai jogúvá válás és a végleges szentszéki megerősítés, valamint az ezzel járó, a kalocsai érsektől való függetlenedés is hozzájárult a társulat gyorsabb ütemű terjeszkedéséhez. 76
