Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat szervezete és szabályai
pedig lefekvés előtt a főnöknőnek kellett átadni. Ebéd és vacsora alatt rendszerint felolvasást tartottak valamely jámbor könyvből.141 A társulatot tartományokra felosztani, a már meglévőket egyesíteni vagy másként beosztani, új tartományokat létesíteni vagy meglévőket megszüntetni egyedül az Apostoli Szentszéknek állt jogában.142 A tartományi főnöknőt az általános főnöknő nevezhette ki, tanácsának egyetértésével, három évre. A tartomány kormányzása és a vagyonkezelés ugyanazon szabályok szerint történhetett, mint az egész társulat esetében, de az általános főnöknőtől és tanácsától való függésben. A tartományi főnöknő új házat csakis tanácsa hozzájárulásával, az általános főnöknő és tanácsa előzetes beleegyezésével és a helyi püspök írásbeli engedélyével állíthatott fel. 143 A társulat 1860–1946 közötti története folyamán – bár a Bácska és Kína esetében felmerült a lehetősége – nem került sor önálló tartomány felállítására. Az engedelmesség fogadalmának értelmében a szerzetes nővérek szolgálati helyéről az elöljárók döntöttek. Elsősorban az illető nővér képzettsége határozta meg munka körét. A társulat általában hiányt szenvedett magasan képzett munkaerőből, így előfordult, hogy egy-egy nővér a végzettségénél magasabb szintű diplomát igénylő állást is betöltött. Például egy polgári iskolai tanítónői okleveles nővért polgári iskolába, esetleg tanítónőképzőbe osztottak be, de soha nem elemi iskolába, vagyis soha nem a végzettségénél alacsonyabb szintre. Azt viszont nem szabhatta meg egy nővér sem, hogy a társulat melyik iskolájában szeretne tanítani. Oda helyezték, ahol éppen szükség volt a munkájára. A házi nővérek esetében is hasonlóan alakult a munkakörök betöltése. Diszpozícióra, vagyis egy-egy nővér áthelyezésére elsősorban a társulat érdekében, azaz az elsődlegesnek tekintett tanítási, nevelési munkák zavartalan biztosítása miatt került sor. Előfordult az is, hogy egy-egy fiókháznál a kialakult személyi problémákat diszpozícióval oldottak meg. A társulat vezetése a házfőnöknők kiválasztásánál is körültekintően járt el. Az a főnöknő, aki már egy nagyobb zárda vezetésével bizonyította rátermettségét, legközelebb jó eséllyel került egy másik, hasonló méretű vagy még népesebb fiókház élére. 141HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 83–98., 102., 106–107., 23., 125–127. 128., 130., 134., 139. pont. 142A társulat tartományokra való felosztásáról szóló rész csak kés őbb került be a szabályok közé, annak szentszéki jóváhagyása csak 1930-ban történt meg. A hosszú ideig húzódó jóváhagyásból sok bonyodalom származott a bácskai házak elszakadása idején. Erről részletesen lásd a „A társulat általános története. A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül 1920–1944. Bácska” c. fejezetet. 143HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai. 1930. 257–270. pontok. 44
