Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat elterjedése
A társulat elterjedése Kunszt József érsek már kezdettől, a társulat letelepítése óta azt tervezte, hogy a nővérek ne csak Kalocsán vezessenek iskolákat, hanem az egyházmegye más településein is.144 A nővérek teljesítették is alapítójuk ez irányú kívánságát, néhány évvel Magyarországra való megérkezésük után sorra nyitották meg intézményeiket a kalocsai egyházmegyében, majd – miután a társulat pápai jogúvá vált – annak határain túl is. A földrajzi terjeszkedés előfeltétele volt azonban az iskolanővérek társulatának megerősödése, a nővérek létszámának fokozatos emelkedése. Ahhoz, hogy a nővérek új fiókházakat tudjanak nyitni, vagy több növendéket tudjanak tanítani, több szerzetes nővérre volt szükség. Az 1860-as kalocsai megtelepedéstől kezdődően folyamatosan jelentkeztek a társulati élet után vágyódó új belépők, akik jelöltnői, majd újoncnői idejük leteltével munkába is álltak. Mivel egy-egy település lakosságszáma néhány év alatt nem emelkedett jelentősen, így a nővérek gondjaira bízott lányok száma sem változott számottevő mértékben. Ennek következtében az egyre gyarapodó szerzetesi közösségnek két módon nyílt lehetősége a terjeszkedésre. Az egyik eshetőség szerint a meglévő zárdaiskolákat új típusú oktatási intézményekkel bővítették ki, ezzel az iskolanővérek működési körébe addig nem tartozó gyermekek felé nyitottak. Ezt a módszert követték azokon a településeken, ahol már meglévő intézményük – például elemi iskola – mellé óvodát is nyitottak.145 A gyarapodó létszámú nővér foglalkoztatásának másik alternatívája volt, hogy új településeken kerestek munkalehetőséget. Mivel az egyházmegyében lakossági igény jelentkezett a nővérek munkája iránt, így csupán a társulat létszámadottságától függött, hogy a megmutatkozó közösségi akaratot milyen ütemben tudták kielégíteni. Mivel a társulat – a szerzetesi élet maradéktalan megtartása miatt – szabályozta, hogy hány fővel lehet új fiókházat létrehozni, csak akkor kerülhetett sor újabb alapításokra, amikor a nővérek elegendő számban álltak rendelkezésre.146 A nővérek és újoncnők létszáma 1868-ra harminc főre nőtt, ekkor alapították első fiókházukat, Óbecsén. 144Az érsek másik, kevésbé hangoztatott célja a soknemzetiség ű egyházmegyében a magyarosítás előmozdítása volt, amelyet az alapfokú oktatáson keresztül az iskolanővérek segítségével kívánt megvalósítani. HU-MNL-BKML-XII.6. Általános Káptalanok. Az 1939. évi általános káptalan anyaga. 145Így történt ez például Óbecsén vagy Topolyán is. 146Fiókházat elvileg öt f ővel lehetett alapítani, de kivételes esetekben előfordult, hogy 3-4 fő alkotott egy szerzetesi közösséget. 45
