Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Az 1944–1946 közötti időszak - Kína
körülírást alkalmaztak. „Hogyan vagyunk mi itt Puyangban? Kissé más keretek és környezet vesz körül bennünket, de a helyünkön megmaradtunk. Házunk előrésze központi kórház, kereskedés, mi a legbensőbb udvar épületeiben helyeztük el a tantermeket, ha az időjárás kedvező, az udvaron is tanítunk helyszűke miatt. Missziónk a pirosék [sic!] központja, időnként több százan jönnek össze, sok türelemre ad ez alkalmat, [mert] bámulnak bennünket, mint valami cirkuszi mutatványokat. [...] Munkánk után élünk, a tanítás mellett a betegkezelőben és a pár hold veteményeskertben foglalatoskodunk.” 1373 „Ahol piroskáék [sic!] vannak, ott eltűnnek a vasúti töltések, föl lesznek ásva az autóutak, megrongálva a kocsiutak. Biciklin csak ők járhatnak. Misszionáriusoktól elveszik. Azok csak szent Péter lovain közlekedhetnek.” 1374 „Mi tanítunk, nyugodtan, habár a piriék [sic!] már okvetetlenkednek. Rengeteg pénzt, gabonát visznek el [...].” 1375 A tamingi magyar misszió helyzete 1946 őszén fordult komolyra. Szeptemberben kormányellenes irreguláris csapatok néptörvényszéket állítottak fel, a kommunista propagandisták pedig egymás után szervezték a népítéleteket. Egymást érték a népgyűlések és a misszió elleni akciók. Szeptember 28-án éjjel házkutatást tartottak a misszióban. Szarvas Miklóst és Maron Józsefet 1376 elvitték egy közeli községbe, ahol bebörtönözték, majd néptörvényszék elé állították őket. A vádak a következők voltak: a japán uralom idején a kommunista hatóságnak nem fizettek adót, a misszió iskolája a kúthoz túl közel épült, ezért az emberek nem fértek hozzá a vízhez; a nővérek drágán árulták a gyógyszereket stb. Összesen 19 vádpontot soroltak fel, közben Szarvas Miklóst ájulásig verték. Az összes bűnökért kártérítést követeltek, céljuk a misszió teljes anyagi ellehetetlenítése volt. Az egyik nővér így számolt be az eseményekről: „Kínában a múlt évtől kezdve nagyon elhatalmasodott a minden jó elleni mozgalom, külföldi 1373 HU-MNL-BKML-XII.6. A kínai misszió iratai. Pecze Mária Erna nővér 1946. május 23-án, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz. 1374 HU-MNL-BKML-XII.6. A kínai misszió iratai. Iselstőger Mária Canisia nővér 1946. augusztus 19-én, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz. – Szent Péter lovain, azaz: gyalog. 1375 HU-MNL-BKML-XII.6. A kínai misszió iratai. Bérczi Mária Coelestina nővér 1946. november 17. és 1947. február 1. közt, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz. 1376 Maron József (1911–2009): Székesfehérváron született, misszionárius, tanár. 1930-ban lépett be a jezsuita rendbe. 1933–1936 között Szegeden és Budapesten tanult filozófiát. Ezután a kínai misszióba került, ahol 1942-ben pappá szentelték. 1948–1952 között a pekingi katolikus egyetemen tanult. 1952-ben a kommunisták kiutasították Kínából, ekkor Tajvanra került, ahol bekapcsolódott a kínai–magyar szótár szerkesztőségének munkájába. Tajnanon halt meg. Jezsuita Névtár [2016]. http://jezsuita.hu/nevtar/maron-jozsef-kinai-neven-csin-cseng/ (Hozzáférés: 2022. január 31.) 422
