Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Az 1944–1946 közötti időszak - Kína
rossz elemek polipkarjai idáig is elhatoltak. Hiszen tetszenek gondolni, kikre gondolok: ahonnan minden országba eljutott a vörös szellem. A szegény jó kínaiakat is nagyon nagy szenvedésbe kergette [...]. Tisztességes keresztény, vagy tisztességes pogány nem csatlakozott hozzájuk. [...] Szeptember 28-án, szombat este 3⁄4 10 órakor botokkal s fegyverekkel felszerelt vörösök döngették Monseigneur Szarvas kapuját [...] nagy diadalordítással elhurcolták. [...] Nagymise után jöttek a leány- és asszonykongregáció tagjai, szervezkedtek, hogy ők is kimennek a pár km-nyire levő kis faluba, ahol a vörösök 12 órára hirdették a gyűlést, amelyen Monseigneurt és Pater Maront akarták megszégyeníteni. [...] Tehát nagymise után [...] a keresztény asszonyok és iskoláink bejáró és bentlakó növendékei, a keresztények elmentek a gyászos helyre. Puskatussal nekik estek a vörösök és szétkergették őket, nem engedtek senki jó embert a püspök úr és Pater Maron közelébe [...]. Két bennlakó növendékünket és egy városi asszonyt meg is kötöztek, meg a külvárosi házunkból egy katekéta nőt, úgyszintén egyik kínai nővérünket, Colombiéra nővért. [...] Úgy megkötözték őket, hogy lábuk a levegőben lógott és puskatussal verték őket.” 1377 Szarvas Miklós püspök megkínzásáról – eltörött ujjáról, megsérült fejéről, eszméletvesztésig tartó megveréséről, bal kezének megbénulásáról – és bebörtönzéséről több forrás is beszámol. 1378 Mivel a misszió nem tudta kifizetni a néptörvényszék által rá kirótt kártérítést, október 9-én a tömeg behatolt a misszióba, és háromnapos fosztogatás keretében minden mozdíthatót elvitt: a rendház, a betegkezelő, a kollégiumok és műhelyek berendezését, a raktárból a gabonát, a gazdaságból az állatokat, kerékpárokat. A legtöbb jezsuita misszionárius és az összes kalocsai nővér – a misszió rendi elöljárója rendelkezésére – a következő napokban elhagyta Tamingot. A nővérek egy része, a magatehetetlen Leopoldina vikáriát magával cipelve, Kaichow-ba (Puyangba) menekült, 1379 a többieket addigi lakóhelyüktől néhány 100 kilométernyire 1377 HU-MNL-BKML-XII.6. Kínai misszió iratai. Surányi Mária Foreria 1946. október 28-án, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz. 1378 HU-MNL-BKML-XII.22. Bajai ház krónikája, 1946. november 25., december 3.; HUMNL-BKML-XII.6. Kínai misszió iratai. Surányi Mária Foreria 1946. október 28-án, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz, Bérczi Mária Coelestina 1946. november 17. és 1947. február 1. közt, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz; Papilla Lajos SJ „Mi történt Tamingban?” c. beszámolója, kelt 1946. október 31-én, Sanghajban. 1379 HU-MNL-BKML-XII.6. A kínai misszió iratai. Bérczi Mária Coelestina 1946. november 17. és 1947. február 1. közt, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz. Leopoldina nővér nem élte túl az ötnapos utat hordágyon, 1946. október 15-én meghalt. HU-MNL-BKMLXII.6. A kínai misszió iratai. Reisz Elemér jezsuita atya 1946. de cember 20-án, Budapesten kelt levele a generális főnöknőhöz; Pecze Mária Erna 1946. december 27-én, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz. 423
