Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Az 1944–1946 közötti időszak - Kína
kommunista katonai megszállását követően hamarosan megkezdődött a missziós munka feltételeinek ellehetetlenítése. A hatalom új birtokosai először a városon kívül élő kisebb keresztény közösségekkel és egyházi intézményekkel számoltak le. Az épületeket lefoglalták, a kápolnákban és az iskolákban tartották saját gyűléseiket. Néhány templomot le is bontottak, a fából készült oltárokat felaprították. A kommunista vezetés hamarosan a jezsuiták városi épületeit is igénybe vette. A diákkollégiumot az átvonuló katonaság elszállásolására használták, az iskola dísztermében világnézeti tanfolyamokat tartottak. A villán működő leányiskolában a környékbeli falvakból verbuvált diákság számára politikai iskolát nyitottak. 1368 Erről az időszakról számolnak be a nővérek 1946-ban kelt levelei. „Mi itt Tamingban már egy év óta a vörösök közt élünk, sok zaklatást szenvedünk.” 1369 „A múlt év és a mostani különösen sok szenvedést hozott. [...] Eladogattuk nélkülözhető bútorainkat, gazdasági állatainkat, gazdasági felszereléseinket. Kivágtuk a házunk körüli kiserdő fáit és mint épület-, bútor- és tűzifát eladtuk. Süchowi nővéreink is több ízben szép összegekkel segítségünkre voltak. Puyang és Taming többet szenvedtek, mint többi zárdáink.” 1370 Kinghsienben a nővéreknek leginkább a rendkívüli időjárás okozott kellemetlenséget, Süchow-ban pedig ki kellett költözniük az addig használt zárdából, a vasútállomáshoz közel kaptak egy bővítésre szoruló lakóhelyet. 1371 A nővérek beszámoltak arról is, hogy a politikai változások miatt 1946 nyarától inkább már csak a betegápolással foglalkozhattak, az iskolákat lassan kivették kezükből. „Nagyon szükség volna képzett betegápolóra, különösen szembetegségek (trachoma), vérbajok, bőrbetegségek kezelésére, orvosságok, injekciók készítésére. Aztán háziipar is nagy áldás volna, hiszen most ezekben a nehéz időkben úgyszólván ebből tartjuk fönn magunkat és a missziós műveinket [...].” 1372 A nővérek a leveleikben – talán a cenzúrától való félelmükben – általában kerülték a „kommunisták”, „vörösök” kifejezéseket, helyette változatos 1368 A villán működő ház a nővérek első tamingi háza volt. – Vámos 2003, 257–261. 1369 HU-MNL-BKML-XII.6. A kínai misszió iratai. Iselstőger Mária Canisia nővér 1946. április 21-én, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz. 1370 HU-MNL-BKML-XII.6. A kínai misszió iratai. Hirmann Mária Margit nővér 1946. május 16-án, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz. 1371 HU-MNL-BKML-XII.6. A kínai misszió iratai. Hirmann Mária Margit nővér 1946. május 16-án, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz. 1372 HU-MNL-BKML-XII.6. A kínai misszió iratai. Iselstőger Mária Canisia nővér 1946. április 21-én, Kínában kelt levele a generális főnöknőhöz. 421
