Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat szervezete és szabályai
A legfőbb tekintély a társulatban az általános – generális – főnöknőt és az ő tanácsát, azaz a kormányzótanácsot illette meg, rendkívüli esetben pedig az általános káptalant.119 Az általános káptalant akkor hívták össze, ha általános választásokat kellett tartani, vagyis ha az általános főnöknő hivatalviselési ideje lejárt, illetve ha meghalt, lemondott vagy letették tisztéből. Az általános főnöknő hivatala hat évre szólt, ezért a rendes káptalant hatévente mindenképpen össze kellett hívni.120 A káptalanban a szükséges választásokat bonyolították le, illetve az egész társulat fontosabb ügyeiről tárgyaltak.121 A káptalanba meghívást kapott az általános főnöknő, az ő tanácsosnői, az általános titkárnő, az általános gondnoknő, azon házak főnöknői, amelyekben legalább tizenkét iskolás nővér tevékenykedett, valamint egy-egy küldött, akiket e házak örökfogadalmas nővérei közül választottak. A kisebb házakat kerületekbe osztották úgy, hogy együttesen legalább tizenkét iskolás nővérrel rendelkezzenek. Az egy kerületbe tartozók választottak maguk közül egy házfőnöknőt és egy örökfogadalmas küldöttet a káptalanba. A társulat tartományokra osztása esetén a tartományi főnöknőn kívül még két tartományi küldöttnek is részt kellett venni a káptalanon. A választójog minden nővért megilletett, a választhatóság joga azonban csak az örökfogadalmasokra vonatkozott. A káptalan akkor számított határozatképesnek, ha azon a küldötteknek legalább kétharmada jelen tudott lenni. 122 Általános főnöknőnek csak olyan nővért lehetett választani, aki betöltötte negyvenedik élet évét, legalább öt éve a társulat örökfogadalmas tagjai nővért, aki ideiglenes fogadalmainak letelte után lépett ki a társulatból, azonban még ugyanabban az évben vissza kívánt térni a szerzetes közösségbe, szintén visszafogadta a társulat vezetősége. HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1921. november 27. 119HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 163. pont. 120HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 165–167. pontok. Az els ő káptalani ülésre 1903-ban, a társulat pápai jóváhagyása után került sor. A következőre hat év múlva, 1909-ben. Az első általános főnöknő, Franz Mária Terézia halála miatt 1911-ben is összeült a káptalan, ekkor választották meg a második általános főnöknőt, Bleilőb Mária Bernárdát, akit az 1917-es káptalan megerősített tisztségében. Az elcsatolt területekkel, főleg a Bácskával való nehéz kapcsolattartás miatt halasztották el a következő káptalant 1924-re. A hat év múlva esedékes ülést rendben megtartották. 1933-ban ismét generális főnöknő választása miatt gyűltek egybe a káptalan tagjai, ugyanis tovább már nem lehetett meghosszabbítani Bleilőb Mária Bernárda nővér főnöknőségét. A harmadik generális főnöknő Vojnich Mária Aquina lett, akit a hat év múlva esedékes káptalanon megerősítettek hivatalában. A következő ülést 1945-ben kellett volna tartani, de a II. világháború miatt 1947-re halasztották. Ekkor választották meg generális főnöknőnek Bali Mária Ildefonsa nővért. 121HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 168. pont. 122HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 172–181. pontok. 38
