Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat szervezete és szabályai
közé tartozott, és törvényes házasságból származott. 123 Az általános vagy generális főnöknő - akit „Tisztelend ő Anyá”-nak szólítottak - kormá nyozta és igazgatta az egész társulatot; tanácsosnőivel együtt Kalocsán, az anyaházban lakott. Jogában állt kiosztani a hivatalokat, a nővéreket egyik házból a másikba helyezni. Az általános főnöknő maga vagy akadályoztatása esetén más, erre kirendelt nővér útján – egy társnővér kíséretében –, háromévente vagy szükség esetén többször is, meglátogatta a társulat öszszes házát. Ezt hívták kötelező vizitációnak vagy hivatalos látogatásnak. Az általános főnöknő nem lehetett egyúttal helyi főnöknő is.124 A káptalan választotta meg a négy tanácsosnőt, az általános vagy társulati titkárnőt és az általános vagy társulati gondnoknőt is.125 Közülük egyik sem lehetett 35 évesnél fiatalabb, s mindannyiuknak örökfogadalmasnak kellett lenniük. A vezető testület tagjai között nem lehetett szoros rokoni kötelék, testvéreket vagy unokatestvéreket nem választhattak meg.126 A tanácsosnők közül az a nővér, akit elsőként választottak meg, lett az általános főnöknő helynöknője, helyettese. A fent megnevezett személyek alkották az általános főnöknő tanácsát. A kormányzótanács az alábbi esetekben bírt döntési jogkörrel: új fiókházak felállítása, meglévő intézmények megszüntetése, helyi főnöknők, újoncmesternők kinevezése, a jelöltnőknek beöltözésre és az újoncnőknek fogadalomtételre bocsátása, társulati tagok elbocsátása, szerződéskötés a társulat nevében, ingatlanok elidegenítése és elzálogosítása, általános látogatónő kinevezése, általános káptalan helyének meghatározása. A tanács általában havonta egyszer ült össze, de az általános f őnöknő olyan 123HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 189. pont. 124HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 208–214., 222. pontok. 125Az 1903-as els ő általános káptalanon megválasztott tanácsban nagy szerephez jutottak a még élő, egykori alapító nővérek. Tehát Franz Mária Terézia generális főnöknő mellé régi, kipróbált „harcostársakat” választottak. A tanács összetétele a későbbiekben is hasonló módon alakult. A fiatalabbak fokozatosan, lassú ütemben vették át a stafétát az idősebb nővérektől. A tanácsba való bekerülés egyfajta karrierlehetőséget is jelentett a nővérek számára. Minden későbbi generális főnöknő először tanácsosnőként kezdte. Vojnich Mária Aquina nővér például a negyedik tanácsosnői tisztségből indulva lépett mindig előrébb a ranglétrán. Ez a gyakorlat egyaránt szolgálta az „utánpótlás” kinevelését és az ügyek folyamatos továbbvitelét. 126HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 194–195. pontok. A kormányzótanács ügyelt rá, hogy közeli rokonok ne kapjanak túl sok vezetői tisztséget. Faddy Mária Klarissza nővér neve 1927-ben és 1933-ban is felmerült, mint a siklósi ház főnöknői tisztjének lehetséges várományosa. Azért nem személyére esett a választás, mert ugyanebben az időben két édestestvére, Faddy Mária Augusztina és Faddy Mária Tiburcia is vezető tisztséget töltött be. Előbbi a kiskunfélegyházi zárda főnöknője, majd Kalocsán általános tanácsosnő volt, utóbbi Kalocsán, illetve Vecsésen működött házfőnöknőként. HU-MNLBKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1927. július 6.; 1933. július 17.; HU-MNL-BKMLXII.6. A társulati tagok statisztikai adatlapja; HU-MNL-BKML-XII.22. Bajai ház törzskönyve, 1948/49. 39
