Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül (1920–1944) - Bácska
ellehetetlenítették az összes magyar felekezeti iskolát. 521 A Szerb–Horvát– Szlovén Királyság nem titkolta szerbesítési törekvéseit, ezért vált szükségessé például, hogy a társulat Szabadkára bunyevácul jól beszélő főnöknőt nevezzen ki.522 Mivel a kalocsai anyaházból továbbra is problémás volt a bácskai nővérekkel való kapcsolattartás, illetve a szerb kormány sem nézte jó szemmel, hogy a bácskai házakat Kalocsáról kormányozták, ezért a tanács 1920-ban Pfeiffer Mária Kornéliát a bácskai házak ideiglenes helynöknője címmel az addiginál szélesebb, leginkább ellenőrzési hatáskörrel ruházta fel. A társulat vezetősége a körleveleket és egyéb rendelkezéseket általa, az ő közvetítésével közölte a bácskai házakkal.523 Erre azért volt szükség, mert a Magyarországra, illetve onnan küldött levelek a szerb cenzúra miatt gyakran nem értek célba.524 A cenzúra kikerülésére és a levelek célba juttatására különböző utakat, módokat találtak. Magassy Antal, a női kereskedelmi iskola volt igazgatója magyarországi látogatása kapcsán így írt a kalocsai általános főnöknőnek: „[...] kedves kötelességemnek isme rem, hogy a zárdákról és a tisztelendő nővérekről referáljak teljesen nyíltan és őszintén, amit innen meg lehet tenni, míg onnan alulról [ti. délről] nem. [...] [A zombori nővérek] gyakorta, kerülővel, idegen névre, (nem rendi névre) is küldtek tudósítást, de ezek éppúgy, mint a felülről, Kalocsáról érkező levelek közül a legtöbb, nem kézbesíttetik. Úgy látszik, titkos utasítás van a posta részére, a zárdából menő és oda jövő levelek visszatartására, bizonyára nem a levéltitok megszegése nélkül. [...] Amennyiben Tisztelendőséged bizalmasan óhajt írni Zomborba, méltóztassék Schlachter Józsefné úrnő címére írni (Galamb u. Pintinger-ház), a borítékon a Sombor nevet tessék ívalakúan aláhúzni, [...] úgy a levél felbontatlanul megy 521Salacz 1975, 108. 522HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1920. június 7. 523HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1920. június 7. 524HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. „A szerbekt ől szenvedett sérelmek az Iskolanénék iskoláiban” című, 1920. október 27-i dátumú irat. Szintén a levelek cenzúrázására utal a következő idézet: „E napokban kaptunk egy felszólítást a főszolgabírótól, hogy Kalocsáról érkező minden hivatalos levelet át kell adni a hatóságnak a borítékkal együtt. Ellenkező esetben szigorú büntetés jár.” HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Léh Mária Hilda nővér 1921. június 27-én kelt levele Kunbajáról. A kalocsai érsek, Várady Lipót Árpád szintén a cenzúrára panaszkodott: „A censura ke zelése a megszállott területeken túl szigorúnak mutatkozik. Megtörténik, valószínűleg az eljáró közegek nagy elfoglaltsága, esetleg kényelemszeretete okából, vagy talán azért, mivel nem ismerik ki magukat, hogy teljesen ártatlan folyóiratok, mint közveszedelmesek lefoglaltatnak, újságlapok tömegesen megsemmisíttetnek [...]. Egyházi leveleket kapok ugyan Bács megyéből, de több jel oda mutat, hogy számos küldemény útközben elvész.” Lakatos 2016, 157. 215
