Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül (1920–1944) - Bácska
Kornélia főnöknő kezébe. Viszont kérünk bizalmas címet, hogy hasonló jelzéssel írhassanak a t[isztelendő] nővérek Kalocsára.”525 Még nagyobb gondot okozott a határ átlépése. A két ország közti problémamentes közlekedésre elsősorban az áthelyezések, illetve a jelöltnők beöltözése – vagyis a novícius idő megkezdése – miatt lett volna szükség. A nővérek azonban csak a legritkább esetben kaptak útlevelet, így kénytelenségből szökve lépték át a határt. Ezt többük egészsége megsínylette, mások zaklatást szenvedtek. A határon való átszökés következtében egy nővért és két jelöltnőt Baján tartóztattak le, ahol átvizsgálás miatt teljesen levetkőztették őket. Egy másik nővért pedig saját ernyőjével, majd puskatussal ütlegeltek, mert megsürgette a határon való átbocsájtását. 526 A jugoszláv legfőbb tanügyigazgatási hatóság – a szerbnek mint tanítási nyelvnek mielőbbi bevezetése érdekében – 1921-ben kötelezte a bácskai iskolákban működő tanítókat és tanárokat, tehát a kalocsai iskolanővéreket is, hogy a szerb nyelvet a vonatkozó rendelet kiadásától számított két éven belül sajátítsák el.527 További problémát okozott, hogy a jugoszláv tanfel ügyelők nem akceptálták a tanítónő-nővérek és a jelöltnők diszponálását, egyik zárdából a másikba való – olykor Csonka-Magyarországból a Szerb– Horvát–Szlovén Királyságba és viszont – áthelyezését.528 Ez a békeszerz ődés ratifikációja (1920. június 4.) után még nagyobb nehézségekbe ütközött. A nővéreknek és jelöltnőknek szinte lehetetlen volt átszökni a határon, az útlevél megszerzése továbbra is igen hosszadalmasnak és bizonytalannak ígérkezett. A rend vezetése által társulati érdekből elmozdított tanerők 525HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Magassy Antal Baján, 1922. július 20-án kelt levele az általános főnöknőhöz. A levelek címzésénél gyakran nem a szerzetesi, hanem az illető nővér polgári nevét adták meg, ahogy ezt a következő levélrészletek is bizonyítják: „Ilyen címzéssel talán könnyebben kikerüljük az ellenőrzést, a cenzúrát. Mert bizony árgus szemekkel figyelik a mi levelezésünket. Komplottot [összeesküvést] szimatolnak, szegények!” HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Az újvidéki zárdából Kalocsára, 1921. augusztus 16-án küldött levél. „A levél külső címzéséért bocsánatát kérem. Azt hiszem, meg tetszik érteni.” HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Magyarkanizsáról Gere Vince káplán 1921 nyarán küldött levele. 526HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. „A szerbekt ől szenvedett sérelmek az Iskolanénék iskoláiban” című, 1920. október 27-i dátumú irat. 527HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1921. január 20.; HU-MNL-BKMLXII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. A kalocsai érsek 179/1921. sz. levele a generális főnöknőhöz. 528A n ővérek diszponálásának gyakorlati okai között szerepelt, hogy az elhunyt, megbetegedett vagy a noviciátusba behívott tanerőket pótolni kellett, illetve az esetlegesen megváltozó tantárgyfelosztás új tanerők munkába állítását tette szükségessé. Nehezítette a délvidéki zárdák helyzetét, hogy a Magyarországról újonnan a Bácskába küldött tanítónő-nővérektől a szerb hatóságok megvonták a fizetést. HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. „A szerbektől szenvedett sérelmek az Iskolanénék iskoláiban” című, 1920. október 27-i dátumú irat. 216
