Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
benyomásai csapódnak le, hanem inkább a közösségnek, a társulat egészének élményei, vagyis tekinthetünk jelen írás második felére korporatív tapasztalattörténetként.30 A fogalom azt takarja, hogy a feljegyzést vagy kró nikát író nővérek nemcsak saját tapasztalataikat rögzítették, hanem egy fiókházét, esetleg az egész társulatét. Egyéni sorsuk – pars pro toto – önmagán túlmutató, általános tendenciák megrajzolására alkalmas. A felhasznált forrásokban kevés saját megéléstörténettel lehet találkozni, mert a közösségben való átbeszélés, elmesélés révén összemosódtak a személyes és kollektív emlékek. Mivel a tényleges történeteket, élményeket nem mindig azok jegyezték le, akik azokat átélték, ezért az események távolságtartóbban kerültek be a közösségi emlékezetbe. A II. világháború korszakát sokan sokféleképpen feldolgozták már. A nagy monografikus, illetve adattárjelleg ű művek mellett születtek megyei összefoglaló munkák, továbbá számos visszaemlékezés, emlékirat, memoár és napló látott napvilágot, amelyek szerzői közt felbukkannak civilek, katonák és hadifoglyok, egyházi személyek, sőt még kamaszok is.31 Többen vizsgálták más-más szempontból a szovjet hadsereg magyarországi működését.32 Az egyházmegyei levéltárak sorra jelentetik meg azokat a kiadványaikat, amelyekből kiolvashatóak az adott egyházmegyék, illetve a területeiken lévő plébániák II. világháborús tapasztalatai, számszerűsíthetőek az elszenvedett veszteségek és károk. 33 Más munkák egy-egy férfi, illetve női szerzetes közösség háborús megpróbáltatásait mutatják be.34 – és a szerzetesek jó része – azonban a helyén maradt. Vértesi Lázár találóan fogalmazta meg, hogy a plébániai historia domusok – és hozzátehetjük, hogy azokkal együtt a különböző szerzetesházak krónikái is – ebben a szituációban kapnak kiemelt fontosságot, hangsúlyos forrásértéket. 30A rendkívül találó kifejezést Gárdonyi Mátétól kölcsönöztem. 31Monografikus munkákra lásd például: Ormos 1998; Ránki 1982; Sipos 1994; Ungváry 1998; Ungváry 2005; Ungváry 2010. – Megyei összefoglalások, a teljesség igénye nélkül lásd: Bálintné – Szabó 1971; Bödő et al. 2016. – Visszaemlékezések: civilek: pl. Fenyő 2014; Márai 2006; Polcz 2005; katonák, hadifoglyok: pl. Farsang 2011; Gosztonyi 1990; Biczók 2015; Palić 2003; Pihurik 2015; Rózsahegyi 2000; Vígh 1990; egyházi személyek: pl. Zimándi Pius 2015; Hoósné – Pál – Rétfalvi 2015; Lisztóczky 2009; Orbán – Vida 1990; Török 1995; kamaszok: pl. Kunt 2017b. 32Lásd például: L. Balogh 2015; Zombori 2015. 33Karlinszky – Varga 2016; Mózessy 2004; Mózessy 2008; Perger 2005; Rétfalvi – Tangl 2017; Varga 2015; Varga 2018. A kalocsai iskolanővérek legtöbb fiókháza a kalocsa-bácsi érsekség területén feküdt. A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban eddig még nem készült az egyházmegye II. világháborús történetére vonatkozó átfogó munka. 34A teljesség igénye nélkül lásd: Antal 2017; Fekete 2009; Fodor 2014; Harangozó 2015; He tényi Varga 1985; Hetényi Varga 1994; Kálmán 2015. 15
