Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/1. A magyarországi szociológia és a politika viszonya
indult, ez a népi szociográfiák ideje, a periódus végén már a budapesti tudományegyetemen is megjelent a szociológia, először a Dékány István vezette Társadalomelméleti Tanszéken 1942-től, majd a Szalai Sándor fémjelezte Társadalomtudományi Intézetben 1946-tól. A szociológiának ezúttal a kommunista hatalom vetett véget, 1960-ig gyakorlatilag nem lehetett a tudományágat művelni Magyarországon, bár a Központi Statisztikai Hivatal valamennyire biztosította a folyamatosságot. A harmadik hullám a kádári konszolidációval párhuzamosan kezdődött a hatvanas évek első felében, és nagyjából az 1980-as évek elejéig tartott.6 Andorka Rudolf három megszakításról beszél, 1919 mellett ő 1945-öt is korszakhatárnak tartja, mert szerinte azzal véget ért a „klasszikus” népi szociográfiák korszaka, és az 1946–50 közötti néhány év szerinte önálló periódusnak tekinthető.7 A legtöbb szerző azonban vagy nem von ilyen éles határt a második világháború végével, s a két háború közti időszakot és az 1945 utáni éveket egy korszakba sorolja, vagy nem mélyül el a periodizáció problematikájában. Bár jómagam nem tekintem az 1945-ös évet vízválasztónak a magyar szociológia történetében, az elvitathatatlan tény, hogy sok tekintetben új időszak kezdődött akkor a tudomány életében. 1945 előtt a szociológiát nem, vagy csak alig akarta elfogadni a hatalom: a valóságfeltáró „konfliktustudomány” nehezen illett bele a konzervatív kurzus világképébe, de a háborús vereség, a radikálisan megváltozott külső és belső körülmények lehetővé tették, hogy a kommunista diktatúra kiépítése előtti néhány évben a szociológia valóban polgárjogot nyerhessen a hazai tudományos életben. 8 Habár a népi írói mozgalomhoz kötődő szociográfiák műfaja valóban háttérbe szorult, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1946-ban a szociáldemokrata Szalai Sándor vezetésével megalakulhatott a Társadalomtudományi (Szociológiai) Intézet (valójában tanszék). A visszaemlékezések tanúsága szerint Szalai a rendelkezésére álló néhány év alatt pezsgő szellemi légkörű, igényes munkát folytató tanszéket hozott létre az egyetem Múzeum körúti épületében, még korszerű nyugati könyvek tucatjaihoz is sikerült hozzájutniuk az ott tanuló hallgatóknak.9 Igyekezett minél heterogénebb összetétel ű személyi gárdát, tanítványi kört kialakítani maga körül, nem foglalkozott a hallgatók politikai 6Andorka 2006, 90–91.; Szelényi 1992, 582. 7Andorka 2006, 90–91. 8Andorka 2006, 35–36. 9Cseh -Szombathy 1992, 568.; Gábor 1992b, 35.; Gál 2013, 183–185.; Huszár 2015, 168–170.; Szabari 2001a, 119. 94
