Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/5. A társadalomtudományi kutatások finanszírozása a Kádár-korszakban
Az Agitációs és Propaganda Bizottság által elfogadott középtávú társadalomtudományi kutatások alapvetően két nagyobb csoportra tagolhatók: az ún. valóságfeltáró, valamint az ideológiai jellegű témákra. Az első csoportba tartoztak például A szocialista életmód alapvető ismérvei, feltételei és fejlődési tendenciái és A mai magyar társadalom osztály- és rétegszerkezete cím ű témák, illetve részben A szocialista demokrácia és közéletiség c. tematika is (az utóbbi kettő bázisintézménye a Társadalomtudományi Intézet volt). Ezeknek az eredményei közvetlen segítséget nyújthattak a politikai vezetés számára, és valamennyire befolyásolhatták a közvéleményt is. Az ideológiai jellegű témák csupán áttételesen kapcsolódtak a gyakorlathoz. Ilyen volt A fejlett szocialista társadalom főbb jellemző vonásai cím ű, szintén a Társadalomtudományi Intézet által koordinált kutatás. Ezen vizsgálatok eredményei általában a hosszabb távra szóló döntések előkészítését szolgálhatták.320 (A KB TTI jelentős szerepére utal az, hogy a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályával együtt azoknak a témáknak is ellátta a pártirányítását, amelyeket nem ez az intézet koordinált, így például az MTA vagy az ELTE által folytatott kutatások esetében.)321 Az Agitációs és Propaganda Bizottság által rendelt kutatások finanszírozása az 1970-es évek második felében három forrásból történt. A fő (vagy alap-) forrás az intézetek vagy tanszékek saját évi költségvetéséből volt elkülönítve, a kiegészítő forrást pedig a kutatóhelyek felügyeleti szerveitől (például az Oktatásügyi Minisztériumtól vagy az MTA-tól) igényelhették. Létrehoztak mindemellett egy tartalékforrás-csoportot, a központi kutatási alapból elkülönítve. Ebből tervezték finanszírozni a záró- és résztanulmányokat, a lektorálást, a pályázatokat és mindazt, amit az első két forráscsoportból nem lehetett támogatni. Az 1977., 1978. és 1979. évekre a nyolc APB-s téma322 kutatásához a kiegészít ő és tartalékforrásokból összesen 14 millió 848 ezer Ft-ra volt szükség. Ebből kiegészítő forrás 7 910 000, tartalékforrás 6 938 000 Ft volt. A Társadalomtudományi Intézet által koordinált témák költségigényei ezen belül a következőképpen alakultak: Mai magyar társadalom osztály- és rétegszerkezete: 4 573 000 Ft; A fejlett szocialista társadalom 320HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-290. (1977. szeptember 13.). Köpeczi Béla: Tájékoztató jelen tés az Agitációs és Propaganda Bizottság által elfogadott középtávú társadalomtudomány kutatási témákban folyó munka helyzetéről (1977. szeptember 6.), 7. 321HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-250. (1975. szeptember 30.). Lakos Sándor – Kornidesz Mi hály – Márta Ferenc: Javaslat az Agitációs és Propaganda Bizottság által ajánlott újabb társadalomtudományi kutatási témákra (1975. szeptember 24.), 27. 322Megjegyzend ő, hogy ezek között nemcsak szociológiai kutatások voltak, hanem egyéb társadalomtudományi témák is (például: „A világgazdaságban végbemenő folyamatok és hatásuk a magyar népgazdaságra,” vagy „A pártosság, népiség, realizmus kérdései”). 88
