Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/4. Az MSZMP Központi Bizottságának pártintézményei
Zsille kirúgása, a többi kutatót sújtó felső nyomásgyakorlás nem tett jót az intézeti dolgozók teljesítményének. A „reformer kurzus” során alapított Vezetőképzőnek megvoltak a lehetőségei arra, hogy jó eredményeket elérő kutatóműhellyé fejlődjön, többek között azért is, mert eredetileg zárt könyvtára, amelyben számos vezetéstudományi, számítástechnikai és szociológiai munka volt, 1974 júliusától nyilvános közgyűjteménnyé vált. Az 1972-ben kezdődő ideológiai szigorodás azonban gátat vetett a fejlődésnek. Az 1980-as évekre már nyilvánvalóvá váltak az OVK működési hiányosságai: a tárgyak oktatása nem a valódi igényekhez, hanem a tanárok érdeklődéséhez igazodott; alig alakult ki a vezetőképzés önálló arculata; a gyakorlati ismeretek helyett túlságosan elméletorientálttá vált a képzés; nem alakult ki a tanfolyamtípusok egységes követelményrendszere; elmaradtak a mikroökonómiai nehézségek feldolgozásában, a vállalati menedzsmentben, a vállalati kultúra vizsgálatában – általában az egész szervezés- és vezetéstudományban.216 A helyzet a nyolcvanas években – hasonlóan a többi állami vezetőképző szervezethez – tovább romlott.217 I/4. Az MSZMP Központi Bizottságának pártintézményei A magyarországi államszocializmus időszakában az MSZMP-nek három olyan intézménye volt, amelyek közvetlenül a Központi Bizottság alá tartoztak a szervezeti hierarchiában: a Politikai Főiskola, a Párttörténeti Intézet és a Társadalomtudományi Intézet. Ezeket gyakorlatilag a KB osztályaiként kezelték.218 Közülük kett őt még a Rákosi-korból „örökölt meg” a kádári pártvezetés: a Párttörténeti Intézetet a kommunista diktatúra kezdetén, 1948 őszén hozták létre Munkásmozgalmi Intézet néven,219 a Politi kai Főiskola elődjét, a Pártfőiskolát pedig (az MKP/MDP korábbi egy- és kétéves pártiskoláinak egyesítésével) 1950-ben.220 Mindkét intézmény nagy szerepet vállalt a kiépülő totális diktatúra hivatalos ideológiájának terjesztésében, illetve az új kommunista hatalmi elit kinevelésében. Funkciójuk alapvetően 1956 után sem változott, viszont szakszerűbbé vált a bennük 216Arató – Vágh 1973, 300.; Farkas 1992b, 33.; Magyar 1983, 1435–1437., 1440. 217HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-474. (1986. szeptember 30.) Jelentés az Agitációs és Propa ganda Bizottságnak a közép- és felsőszintű vezetők politikai továbbképzésének helyzetéről. Javaslat a fejlesztésre (1986. szeptember 22.), 78–79. 218Németh 1995, 10.; Némethné Vágyi – T. Varga 1997, 19. 219Vass 1989, 119. 220HU-MNL-OL-M-KS 276-54.-112. (1950. augusztus 9.) Javaslat a pártf őiskolák közös szervezeti felépítésére (1950. augusztus 7.), 11–12. 70
