Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban
bázisteremtésében. A korszerű szociológiai kutatások újult erővel folytatódtak a hatvanas években: 1962-ben például a KSH-ban helyezkedhetett el Andorka Rudolf is, börtönévei után itt kapott újra munkalehetőséget Kemény István és Lőcsei Pál. Ezzel párhuzamosan maga a statisztikai adatfelvétel is korszerűsödött, és megközelítette a nyugat-európai színvonalat.204 Bár Pétert mondvacsinált ürüggyel halálba kergették a belügyi szervek (1969-ben vámsértés gyanújával bevitték a Gyorskocsi utcai börtönbe, ahol öngyilkos lett),205 az intézet „aranykora” töretlenül folytatódott a következő igazgató, Huszár István alatt is – ő 1980-ban a Társadalomtudományi Intézet élére került. Az új igazgató Péter Györgyhöz hasonlóan támogatta a korszerű tudományos kutatást, igazgatósága alatt hozták létre a Számítástechnikai Oktatási és Tájékoztatási Központot (SZÁMOK)206 és a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályát, ahol Andorka Rudolf és Cseh-Szombathy László vezetésével a hazai rétegződés- és mobilitásvizsgálatok korszerű kutatóműhelye alakult ki.207 „A Huszár István-korszak bizonyos fokig a hivatal aranykorának tekinthető, mert ő mindenféle jó törekvést, a valóság feltárását, az igényes, tudományos munkát támogatta, és politikai kérdésekben ugyanolyan felvilágosult volt, mint Péter” – emlékezett Andorka Rudolf. 208 Az „aranykor” még Huszár István 1973-as távozása után is folytatódott egy ideig, annak ellenére, hogy az új igazgató, Bálint József konzervatív felfogású kommunista volt, aki több ponton is vitatta Kádár János politikáját (valószínűleg ezért is „buktatták le” a KB Gazdaságpolitikai Osztályáról a KSH élére), s nem nézte jó szemmel a Statisztikai Hivatal valóságfeltáró munkáját, nem egy fontosnak ígérkező kutatást idő előtt le is állíttatott. Cseh-Szombathy László 1975-ben át is ment a Szociológiai Intézetbe, a Társadalomstatisztikai Főosztályt pedig 1978-ban feloszlatták. Bár Bálint 1980-as távozásával valamelyest enyhült a nyomás, az intézeti kutatási programok jelentős része továbbra is a „tűrt” kategóriában maradt.209 Az, hogy a KSH-nak mégis sikerült igényes tudományos munkát folytatnia, jelentős részben a KB TTI-vel való kooperációnak volt köszönhető. A hetvenes évek második felétől alakult ki intenzív együttműködés a két 204Gábor 1992b, 38.; Huszár 2015, 203.; Pajkossy 2013, 191.; Szabari 2001, 119–120. 205Kalmár 2014, 688.; Kornai 1992, 43.; Szelényi 2015a, 81. 206Csákó Mihály interjúja, készítette Szabari Vera. Budapest, 2017. október 27. 22–23. 207Cseh -Szombathy 1992, 573.; Harcsa 2016, 65–66.; Nyitrai 1987, 557. 208Javorniczky 2006, 142. 209Cseh -Szombathy 1992, 574.; Harcsa 2016, 67.; Losonczi 2016, 204. 68
