Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban
képes volt kiváló elemzéseket készíteni a kádári korlátozott nyilvánosságról;198 kutatásai és tevékenysége miatt senkit sem bocsátottak el az intézet től, pedig a munkatársak jelentős része segítette az ellenzékieket, terjesztette a szamizdat kiadványokat.199 A rezsim különös kétarcúságáról árulkodik az, hogy mindezt egy olyan intézményben tehették, amelyet kifejezetten jól támogattak anyagilag a szocialista Magyarországon: 1975-ben a Tömegkommunikációs Kutató Központ költhette a legtöbbet vizsgálatokra a szociológiai vagy szociológiai kutatásokat is végző műhelyek közül, több mint 4 millió forintot, miközben a Társadalomtudományi Intézet csak az ötödik volt ezen a listán 715 700 forintos kutatási ráfordításával.200 1978-ban már több mint nyolcmillió, 1982-ben pedig több mint 12 millió forintból gazdálkodhatott a 83 fős, saját könyvtárral rendelkező kutatóhely.201 Az intézmény saját kutatásai mellett elismert nyugati szerz ők (például Pierre Bourdieu) fontos írásait is kiadta magyar nyelven. 202 Központi Statisztikai Hivatal A reformer gondolkodók, a szocialista társadalmi valóságot minél pontosabban és reálisabban feltárni igyekvő társadalomtudósok egyik legfontosabb műhelye a KSH volt már az 1950-es években is, és az is maradt, példásan felszerelt könyvtárába a kor kiváló szociológusai jártak. 203 Természetesen az intézmény történetében voltak hullámvölgyek is attól függően, hogyan alakult a politikai felállás a pártközpontban. Korábban már szó volt róla, hogy a reformkommunista Péter György igazgatósága alatt a Statisztikai Hivatal milyen fontos szerepet játszott a szociológusok 197A kutatók között voltak bölcsészek, jogászok, de természettudományos el őképzettséggel rendelkező fiatalok is: Terestyéni 2010, 18. 198Általában meg voltak vele elégedve a pártközpontban, bár 1986-ban megjegyezték, hogy az intézetben írott „kutatási jelentések – stílusukban, szerkezetükben, következtetéseik visszafogottságában – nem mindig veszik figyelembe a felhasználás gyakorlati lehetőségeit.” Lásd HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-423. (1984. március 6.) Jelentés az Agitációs és Propaganda Bizottságnak a Tömegkommunikációs Kutatóközpont munkájáról, továbbfejlesztésének feladatairól (1984. február 21.), 37. 199Terestyéni 2010, 19–20. 200HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-281. (1977. március 29.) Tájékoztató jelentés az Agit. Prop. Bizottság részére a szociológia helyzetéről és feladatairól (1977. március 22.). I. számú melléklet. A szociológiai kutatóbázis főbb adatai (1975. évi adatok), 28. 201HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-423. (1984. március 6.) Jelentés az Agitációs és Propaganda Bizottságnak a Tömegkommunikációs Kutatóközpont munkájáról, továbbfejlesztésének feladatairól (1984. február 21.). Melléklet. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont pénzügyi keretének alakulása az 1978–83 években, 41. 202Takács 2012, 335. 203Némedi – Róbert 1995, 70.; Szelényi 2015a, 80–81.; Szelényi 2015b, 4. 67
