Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban
egy-egy aktuális probléma társadalmi visszhangjáról. 191 Nem csoda, hogy idővel már a KB TTI is kereste a kapcsolatot a Tömegkommunikációs Kutatóintézettel,192 ahol olyan elismert szociológusok dolgoztak, mint Ange lusz Róbert, Jakab Zoltán, Tardos Róbert vagy Tomka Miklós. Az együttműködés az 1980-as évek első felében a Társadalomtudományi Intézet, a Tömegkommunikációs Kutatóközpont és a Politikai Főiskola közös kutatási programjában öltött testet, amelynek során a három műhely a párttagság szocializmusképét vizsgálta.193 A rezsim bomlásával párhuzamosan ennél „izgalmasabb”, sőt „provokatívabb” témákat is vizsgáltak, mint például bundabotrányok a futballban, az 1986-os csernobili katasztrófa megjelenése a médiában, vagy a legnagyobb tabu, 1956 a közgondolkodásban (amelyről 1989-ig természetesen csak nagyon óvatosan lehetett írni). A nyolcvanas évekre a Kutatóközpont a legnagyobb empirikus társadalomtudományi kutatóhellyé fejlődött: évente 8–10 nagyobb és 30–40 kisebb kutatást készített. 194 Bár a keleti blokk többi országában is idővel létrehozták a kormányok saját közvélemény-kutató intézeteiket, a magyarországi kutatóhely nagyságában megelőzte a többit. Nyugaton is elismerték, s úgy tekintettek rá, mint a szocialista országok legfontosabb kommunikációs és közvéleménykutató intézetére.195 Ehhez Szecsk ő Tamás igazgató vezetése nagyban hozzájárult, aki a nehezebb időszakokban is meg tudta tartani a műhelyt. A szocialista rendszer elvárásainak való állandó megfelelés sokszor kifejezetten nehéz feladatnak bizonyult, hiszen a műhely az MSZMP KB kifejezetten konzervatív Agitációs és Propaganda Osztályának felügyelete alatt állt, az osztály vezetője tagja volt az intézet tématanácsának, Szecskőnek tehát nagyon óvatosan kellett irányítania az intézetet.196 A Tömegkommunikációs Kutatóközpont (1988-tól Magyar Közvéleménykutató Intézet) jól felkészült, különböző tudományterületekről érkező197 kutatói gárdája 191Hunyadi 1972, 573–576.; Takács 2012, 337.; Terestyéni 2010, 17.; HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1977-3. Kulcsár Kálmán: A szociológia helyzete és feladatai (1977). 192B őhm 1977, 133.; Terestyéni 2010, 18. 193HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1982-16. A párttagság szocializmus-képe és a társadalmi va lóság (A szocializmussal kapcsolatos vélemények és értékek, s az ezeket alakító társadalmi folyamatok néhány eleme). Tervezet az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság által kiemelt kutatási téma feldolgozására (1982. február 12.). 194Terestyéni 2010, 17.; HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-423. (1984. március 6.) Jelentés az Agi tációs és Propaganda Bizottságnak a Tömegkommunikációs Kutatóközpont munkájáról, továbbfejlesztésének feladatairól (1984. február 21.), 35. 195Uo. 196Terestyéni 2010, 15–16.; Huszár 2015, 250. 66
