Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban
azokra az intézményekre tér ki, amelyek túlnyomórészt a szocialista rendszer megreformálására, átalakítására irányuló kutatásokat folytattak, szemben azokkal az intézményekkel, amelyek inkább a fennálló helyzetet kívánták konzerválni, illetve amelyek a dogmatikusabban gondolkodó pártállami vezetők háttérintézményének számítottak (például a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete). Természetesen ezekben az intézményekben is lehettek olyan kutatók, akik vitatták a pártvezetés döntéseit és kritizálták a fennálló rendszer működését, de alapvetően nem ez volt a jellemző. A reformműhelyekben pedig dolgozhattak olyan kutatók, akik konzervatívabb álláspontot képviseltek, de általában nem ők határozták meg az intézeti kollektíva gondolkodását. MTA Agrárgazdasági Kutató Intézet Az intézmény egyik jogelődje már 1954-ben megalakult. 1957 elején az előző évben felállított Üzemtanulmányi Csoportból az MTA létrehozta a Mezőgazdasági Üzemtani Intézetet Erdei Ferenc vezetésével, mely 1962-ben alakult Agrárgazdasági Kutató Intézetté (AKI). Ez az akadémiai műhely volt a magyar agráriumban végrehajtott jelentős reformok egyik szülőhelye.132 Az intézet feladata a mez őgazdaság és az élelmiszeripar, továbbá a hozzájuk kapcsolódó ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek főbb közgazdasági összefüggéseinek feltárása volt, hogy segíthessék a gazdaságpolitika tudományos megalapozását. Úgy tűnik, hogy az Intézet bizonyos időszakokban valóban érdemben tudta befolyásolni az agrárpolitikai stratégia kialakítását. Az AKI munkatársai jelentősen hozzájárultak olyan fontos gazdaságpolitikai kérdések elemzéséhez, illetőleg tisztázásához, mint az anyagi érdekeltség és az ösztönzés szerepe, a kistermelői tevékenység, az árrendszer és a piac működése, az önálló vállalati gazdálkodás adottságai stb.133 Természetesen ehhez az is kellett, hogy olyan karizmatikus, befolyásos személy álljon az Intézet élén, mint Erdei Ferenc. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet sokszínű tudós gárdája a legkülönbözőbb hátterű emberekből tevődött össze: itt dolgozott több, 1956-os szerepvállalása miatt meghurcolt személy (Donáth Ferenc, Fekete Ferenc, Márton János, Újhegyi Gyula stb.), az 1945 előtti rendszer számos kedvezményezettje (Balogh Ferenc egykori földbirtokos, Kállay Miklós, az azonos nevű miniszterelnök fia), de az 1956 előtti szerepét átértékelő Hegedüs 132Varga 2013, 57. és 63. 133Vass 1989, 21–22., 24., 26., 30. 54
