Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/1. A politikai döntések tudományos megalapozása – Elmélet és gyakorlat
megszületéséig.40 Az önmagában nem baj, ha a politika fáziskéséssel figyel fel a kutatási eredményekre. Az alapos tudományos munka szükségszerűen lassú, ahogyan az is, amíg az eredmény eljut a döntéshozókhoz, miközben maga is formálódik, alakul.41 A politika felelőssége elsősorban abban van, hogy mennyire tud megfelelő anyagi, infrastrukturális és szellemi feltételeket biztosítani a tudományos kutatás számára. Amennyiben olyan problémákra vár megoldást, amelyekre még nem született meg a konszenzuális válasz, akkor gyakran szembe találkozhat egymásnak is ellentmondó szakértői véleményekkel. S ez gyakran megesik, mert a politikusok sokszor türelmetlenek a tudósokkal szemben. 42 A politikai és a tudományos döntés üteme közti különbségnél nagyobb problémának tűnik, hogy általában véve a tudós és a politikus alkata és gondolkodása között jelentős eltérések vannak. A vezetők ugyanis nemcsak a gyorsan megszülető eredményekben, hanem a rövidtávú programokban érdekeltek elsősorban, míg a kutatók inkább hosszútávon gondolkodnak.43 A pártállami vezetők operatív, taktikai jellegű döntéseket hoztak, hiszen meggyőződésük volt, hogy a legigazságosabb társadalmi rendszert építik, a létező problémákat pedig „majd megoldja a történelem”. (Igaz, itt is elkülöníthetők szakaszhatárok, például Magyarországon az 1956 utáni évtizedekben a politikai döntéshozók számos távlati stratégiai kérdéssel is foglalkoztak. A KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1981-ben első alkalommal határozta el olyan kérdések tudományos kidolgozását, melyek megvitatásával főleg saját tevékenységét kívánta „sokoldalúan” megalapozni.)44 Ha a sz űklátókörű pragmatizmus miatt a politika túlságosan az egyoldalú, „gyakorlatorientált” kutatások eredményeit hajszolja, azzal sokat árthat a tudománynak, szétforgácsolhatja az erőket és visszafejlesztheti az alapkutatásokat, a szintetizálásra, elméletalkotásra való törekvése-40Baló 1988, 60.; Kutrovátz 2010, 156–157.; Szorcsik 1982, 207.; Tamás 2005, 1386–1387.; HUMNL-OL-XIX-A-85-b-1978-5. Halay Tibor – Rottler Ferenc: A társadalomtudományi eredmények gyakorlati alkalmazásának főbb tapasztalatai (1978. május 18.). 41Baló 1988, 67–68.; Haraszthy 1973, 708.; Kutrovátz 2010, 148.; HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1981-14. Beszámoló az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága által kijelölt kutatási és vitatémák helyzetéről, eredményeiről, végrehajtásuk rendjéről. 42Lásd például HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1979-9. A TKB 1979. október 24-i és december 18-i ülésének vitája „A társadalomtudományi kutatások gyakorlati alkalmazásának néhány kérdéséről” (Előadó: Köpeczi Béla). 43Farkas 1992b, 18., 20. 44Baló 1988, 58.; HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1981-14. Tájékoztató az Agitációs és Propaganda Bizottsága által kiemelt kutatási témák, szakértői elemzések tapasztalatairól, javaslatok az eredmények hasznosítására, valamint a XIII. Kongresszust követő újabb kiemelt tudományos kutatási feladatokra. 34
