Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/1. A politikai döntések tudományos megalapozása – Elmélet és gyakorlat
ket – a magyarországi államszocializmus története során ez többször is előfordult bizonyos tudományágaknál. 45 A kutatóknak is van felelősségük abban, hogy a politika mennyire tudja felhasználni az eredményeiket. Rajtuk is múlik, hogy mennyire képesek kompromisszumokat kötni a politikusokkal. Akarják-e és képesek-e folytatni a kutatásaikat, akár diktatórikus rendszerben is, amivel esetleg nem értenek egyet. Az is lényeges, hogy a szakértők javaslataikat, a szakértői anyagokat hogyan fogalmazzák meg: túlságosan „lezserül”, zavart okozva, vagy – ami jóval gyakoribb – tudományosan pontosan, de túlságosan is részletezően, bonyolult szaknyelven,46 amit a politikusok alig tudnak meg érteni?47 Nehéz a túlságosan általánosító és a tudományon kívül mozgó személyek számára érthetetlen szöveg között meglelni az arany középutat.48 A cél mégiscsak az, hogy a kutatók által elemzett probléma eljusson azokhoz, akik döntéseikkel tudnak változtatni a kialakult helyzeten, elsődleges fontosságú, hogy a politikus megérthesse a problémát. Szükséges egyfajta konszenzus és szintézis megteremtése a kutatás során, hiszen a részletkutatások eredményeivel a döntéshozók gyakran „még” nem, a túlzott elvontsággal pedig „már” nem tudnak mit kezdeni.49 Elképzelhet ő az is, hogy a társadalomkutató helytelen információval látja el az állam vezetőit, de gyakoribb az az eset, amikor túl sok adatot szállít a politikusoknak,50 márpedig a jó döntéshozatalhoz optimális mennyiség ű információra van szükség, a túl sok adat legalább olyan rossz, mint a túl kevés.51 A többletinformáció ugyanis növelheti a bizonytalanságot. A döntés jellegéhez idomuló, megfelelően kiválogatott információra van szükség a jó döntéshozatalhoz.52 Minél több az adat, annál jobban növekszik a politikusok el őtt a választási lehetőségek száma, minél több az ismeret, annál nagyobb a bizonytalanság, és annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyakorlat 45Szorcsik 1982, 208. 46HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1982-16. A TKB 1982. április 13-i ülésének jegyz őkönyve. Leányfalu (nyers magnó-átirat). 47Sárközy Tamás szerint például 1983–1984-ben, a vállalatok szervezeteiben végrehajtandó reform tervezésekor a Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium szakértői olyan sokszor voltak a fogalmaikkal következetlenek javaslataik megfogalmazásakor, hogy azt a reformellenes ágazati minisztériumok képviselői fel is tudták használni saját érdekeik érvényesítésekor. Sárközy 1986, 157. 48Mód 1970, 96. 49Szorcsik 1982, 204. 50Példát hoz erre Hegedüs 2001, 13. 51Elster 1996, 38. 52Farkas 1986, 69. 35
