Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
nácsadó intézményrendszer fejlesztését.261 Az utóbbi problémáiról egyéb ként 1982-ben az Ifjúsági Magazin is beszámolt: az S. J. aláírású szerz ő arról tájékoztatta olvasóit, hogy „az állam hatalmas összegeket költ és rengeteg szellemi energiát áldoz a fiatalok pályaválasztása érdekében, az eredmény mégis évek óta elmarad a várttól.” Ezt többek között azzal magyarázta a szerző, hogy a pályaválasztási tanácsadás „jelenleg [...] amolyan tesséklássék munka, nyűg a pedagógusok nyakán.”262 A fentebb bemutatott problémákról a szélesebb közönség is olvashatott a Társadalomtudományi Intézet kiadványaiban. Ugyanakkor a nyolcvanas években is voltak olyan információk, amelyeket a pártvezetés nem szeretett volna kiengedni a nyilvánosság elé. Tanulsággal szolgálhat, ha összevetjük a megjelent és a kiadatlan, csak a levéltárban hozzáférhető forrásokat. A magyar ifjúság a nyolcvanas években cím ű 1984-es kötet utolsó tanulmánya jelentős részben Harcsa István KSH-munkatárs kutatásaira épült.263 Ő volt „Az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló kutatások” főirány Koordináló Tanácsának titkára.264 A Társadalomtudományi Intézet iratai között megőrződött tanulmány egy részének kéziratos változatában olyan adatok és információk is szerepelnek, amelyek a megjelent kiadványba nem kerültek bele.265 A tanulmánykötetben mindenki olvashatott arról, hogy tovább folytatódott a szellemi pályák elnőiesedése,266 azt vi szont, hogy „a magasabb iskolai végzettség veszített presztízséből”, csak a kéziratban lehetett fellelni, noha az 1984-es kötet egy másik tanulmányában más szavakkal utalt erre Gazsó Ferenc.267 A kiadványban lehetett olvasni arról is, hogy meglehetősen nagy különbségek figyelhetők meg a középfokú oktatási intézményekben való továbbtanulásnál. Gimnáziumokban els ősorban a szellemi foglalkozásúak gyermekei, míg a szakmunkásképző iskolákban alapvetően a mezőgazdasági fizikai foglalkozású, illetve a segéd- és betanított munkások gyermekei jártak nagyobb 261Andics – Gazsó – Harcsa 1984, 242. és 245.; Huszár 1984, 24. 262S. J. 1982, 7. 263Andics – Gazsó – Harcsa 1984. 264HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1982-16. Gazsó Ferenc: Tervezet. „Az ifjúság önálló élet- és pályakezdésének főbb jellemzői, konfliktusai” c., az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága által elfogadott kutatási megrendelés teljesítésére. 265HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-82. Harcsa István: Az ifjúság önálló élet- és pályakezdésének főbb jellemzői és konfliktusai. A következő részekben az utalások erre a kéziratra fognak vonatkozni. 266Andics – Gazsó – Harcsa 1984, 231–232. 267Gazsó 1984, 32. 287
