Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
mekvállalásra képes családok anyagi támogatásával egyetemben. Tekintettel arra, hogy nemzetközi mércével mérve is nagyon magas volt azok száma, akik legfeljebb az általános iskolát végezték el, illetve azt sem, ezért javasolták az iskolai munka hatékonyságának megjavítását, valamint a szakképzés területén az alapképzés előtérbe helyezését, továbbá az oktatási rendszeren belül a nemek szerinti kedvezőbb arányok beállítását. Az 1980-as évek elején egyre inkább érezhetővé váló gazdasági nehézségek miatt a tudósok azzal számoltak, hogy az ipar és a mezőgazdaság hosszútávon képtelen lesz felvenni a képzettebb munkaerőt, ezért a tercier szektor fejlesztését tartották kívánatosnak. Az idősebb generációknál kevesebbet kereső fiatalok helyzetének javítására szorgalmazták az életkorhoz kötődő keresetkorlátozások felszámolását, a jövedelemkiegészítő lehetőségek erősebb támogatását, elsősorban a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek fokozatos bővítésével. Mint már említettem, a háztájiban különböző okok – például ingázás – miatt kevésbé tudtak dolgozni a fiatalok.257 Rövidtávon a kezdő értelmiségiek bérének „érezhető emelését” is jó megoldásnak tartották. Az ingázás miatt alapvető fontosságúnak ítélték a kutatók a közlekedési viszonyok javítását és a különböző településtípusok infrastrukturális feltételeinek közelítését. A változatlanul jelentős és nem csökkenő lakásszükséglet általános rendezését jelölték meg a legfontosabb feladatnak a döntéshozók számára, a pályakezdő fiatalok átlagon felüli anyagi és egyéb támogatásával, a lakásmobilitás feltételeinek javításával, például kedvező hitelkonstrukció bevezetését.258 Javaslatot tettek a segédmunkás fiatalok mobilitási, iskolázási és szakmaszerzési esélyeinek könnyítésére, a fiatalok egészségi állapotának javítására is, és felhívták a figyelmet az általános iskolát el nem végzettek259 helyzetére, a teljes érték ű középiskolai képzés kiterjesztésének és a differenciáltabb munkaerő-szükséglet megállapításának jelentőségére.260 Szorgalmazták, hogy a vállalatokban a fiatalok érdekeit védő, kiegészítő intézkedéseket vezessenek be. Szükségét érezték annak is, hogy lehetővé tegyék a középfokú oktatáson belül az iskolaváltás lehetőségét, a KISZ és más szervezetek megújítását, a pályaválasztási ta-257Vö. Szalai 1998, 61. 258Andics – Gazsó – Harcsa 1984, 253–254., 260–263. 259„Az általános iskolát minden magyar állampolgár köteles elvégezni. Ennek ellenére min den esztendőben a nyolc évvel korábban beiskolázott 100 gyerekből csak körülbelül 84-en veszik kézbe a bizonyítványt. A 81-es tanév nyolcadikosai a statisztikusok szerint 20 091-el, az előzőben pedig 20 089-cel voltak kevesebben, mint a beiratkozásnál. Ennyien morzsolódtak le az általános iskolai osztályokból, maradtak le 14 éves korukra társaik mögött” – írta az Ifjúsági Magazin riportere 1983-ban. Szilágyi 1983a, 6. 260Andics – Gazsó – Harcsa 1984, 230., 232., 234., 241.; Gazsó 1984, 34. 286
