Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
nas évek elején a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem csökkent, hanem kicsit még nőtt is az ingázók száma.250 Az önálló lakás megszerzé séért hozott anyagi áldozatok következtében a fiatalok nagyértékű háztartási, fogyasztási cikkekkel való ellátása jelentősen elmaradt az idősebb nemzedékekétől. A problémák közé tartozott, hogy a házasodási kedv erősen visszaesett, ugyanakkor nőtt a válások száma,251 az ifjúság egészségi állapota pedig egyértelműen romlott.252 A mobilitás terén is jelentős feszültségek keletkeztek, különösen az egyébként is hátrányos helyzetű segédmunkásoknál, akik akkor sem tudtak jobb viszonyok közé kerülni, amikor a többi társadalmi csoport helyzete 1965 és 1980 között javult, legalábbis a saját korábbi állapotukhoz képest.253 A Boros – Kéri szerzőpáros emellett meglehetősen kritikus véleményt fogalmazott meg a hivatalos ifjúsági szervezetekről, amikor kifejtették, hogy a KISZ és az úttörőszervezet működésének hatékonysága mindig is problémás volt, és hatásfokuk a hetvenes években tovább romlott. Nyugaton ekkor zajlott az ifjúsági kultúra korszakváltása,254 amely Magyarországon is éreztette hatását: a fiatalokat fel fokozott autonómiaigény, a hivatalos intézményrendszerrel szembeni gyanakvás jellemezte. Figyelemreméltó, hogy a szerzők a fiatalok spontán, a hivatalos intézményrendszeren túli szerveződéseinek negatív társadalmi megítélése kapcsán felvetették a média felelősségét is.255 (Erre egyébként más korabeli szociológusok is felhívták a figyelmet, például Szalai Júlia is 1986-ban.) 256 Milyen megoldási javaslatai voltak a kutatóknak? Mindenekelőtt komplex jellegű intézkedéseket tanácsoltak a népességszám növelésére, a gyer-250HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1983-19. Tájékoztató a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság 1983. június 30-i üléséről. 251Vö. Gábor 2012, 127. A válások száma a többi szocialista országban is növek ő tendenciát mutatott, Magyarország mellett Csehszlovákiában voltak magasak a válási arányok: Tomka 2009, 110., 126.; Wendt 1997, 148. 252Andics – Gazsó – Harcsa 1984, 227., 230., 247., 259. és 263. A házasságok válságára lásd még Tóth 2010, 168. 253Gazsó 1984, 34. 254Ennek lényege Gábor Kálmán szerint az, hogy megváltozik a társadalmi reprodukció és felértékelődik az iskolai tudás. A hatvanas évektől a nyolcvanas évekig egyre erőteljesebben növekszik a fiatalok kulturális autonómiája, mely megfigyelhető az ízlésben, de a fiatalok különféle politikai döntésekben való növekvő részvételében is. Az ifjúkor meghosszabbodik, a fiatalokat közvetlenül ellenőrző intézményeket (család, munkahely, politikai szervezetek) a közvetett ellenőrző intézmények (fogyasztói ipar, média) váltják fel. Éleződtek a fiatalok és a felnőttek közötti konfliktusok, az ifjúság mintakövetőből mintaadóvá is vált. Gábor 2012, 133–134. 255Boros – Kéri 1984, 181., 184., 195. és 197. 256Szalai 1998, 75. 285
