Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
sokgyermekes családok, akiknek az 1974-es irányelvek szerint az összes lakás 25%-át kellett volna megkapniuk. A fiatal házasokat azzal is próbálták segíteni, hogy gyermekvállalás esetén lehetővé tették számukra a lakáshasználatbavételi díj elengedését. 242 Noha nőtt a szobák száma (az átadott otthonok közel 60%-a már kétvagy ennél több szobás volt), az új lakótelepek minősége miatt (például a közművek terén, az óvodai férőhelyek hiánya miatt) a lakásgazdálkodást sokan bírálták.243 Hiába n őtt a szobák száma, a lakások alapterülete megmaradt (átlagosan 53 m2 -en), 244 a három- és többgyermekes családok az 1980-as években továbbra is zsúfolt körülmények között éltek, vagyis kettőnél több utód vállalását a lakásviszonyok egyértelműen gátolták, ami komoly népesedési gondokkal fenyegetett.245 „Ha [...] a lakáshoz jutást öne rőből kell megoldani és ráadásul egynél több gyermeke van a fiatal házaspárnak, akkor anyagi életviszonyaik a társadalmilag elfogadható szint alá kerülnek” – figyelmeztettek a kutatók.246 (A 25 éven aluli háztartásfők családjának túlnyomó többsége számára nem felelt meg a lakás mérete, a 25–29 éves háztartásfőknek is alig több mint fele rendelkezett megfelelő méretű otthonnal.)247 Egy 1982-es rendelkezés ugyan lehet ővé tette az állami bérlakásban élőknek, hogy megvásárolhassák lakhelyüket,248 a személyi tulajdonú otthonok megugró száma önmagában nem segítette elő a lakásmobilitás növekedését: a privatizált lakások cseréjét 1982 után is jelentős illetékköltségek és terhek nehezítették.249 Az említetteken túl évek óta megoldatlan probléma volt a fiatal csoportok jelentős hányadának ingázása a munka- és lakóhelye között, ami főleg a fiatal szak- és betanított munkásokra volt jellemző. Ráadásul a nyolcva-242Csizmady 2008, 48. és 78.; Földes 2018, 129.; Horváth 2012, 109., 118–119.; Valuch 2005, 295. 243Horváth 2012, 111. és 176. 244Csizmady 2008, 47. 245Andics – Gazsó – Harcsa 1984, 258. A három és többszobás lakások száma ráadásul alig változott: míg 1970-ben országosan 11%, addig 1976-ban is csak 19% volt az arányuk. Horváth 2012, 174. 246HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1983-19. Beszámoló a Társadalomtudományi Koordinációs Bi zottság részére. „Az ifjúság önálló élet- és pályakezdésének főbb jellemzői, konfliktusai” című Agitációs és Propaganda Bizottság-i kutatási megrendelés eredményeiről (1983. október). 247HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-82. Harcsa István: Az ifjúság önálló élet- és pályakezdésének főbb jellemzői és konfliktusai. A kis méretű lakásokkal kapcsolatban lásd még Tóth 2010, 162. 248Horváth 2012, 123., 131., 137. 249Andics – Gazsó – Harcsa 1984, 263. 284
