Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
felé forduló réteg volt, mely életében rendkívül fontos volt a vállalkozás, a magángazdaság. 236 Külön ki kell térni a lakáskérdésre, mert ez volt az egyik legsúlyosabb, hosszú évek óta megoldatlan probléma. A KSH felmérése szerint 1968-ban az ifjú házasok 51%-a jelölte meg a lakáshiányt a legsürgetőbb problémájának, s a helyzet később sem javult.237 A nyolcvanas évekre rendkívül megnehezült a fiatalok számára az önálló ingatlanhoz jutás esélye.238 A gyermek nélküli fiatal keresők 84%-a, a gyermekesek 35%-a nem rendelkezett önálló lakással, továbbá a gyermekesek 10,5%-a albérletben vagy rokonnál élt. A fiatal házasoknak csaknem egyharmada nem birtokolt saját ingatlant, egyötödük még harmincévesen sem. 1978-as adatok alapján a fiatal igénylők átlagosan egy évtizedet várhattak lakásra, többségük saját erőből képtelen volt a szükséges fedezetet előteremteni.239 Az 1980-as évek első felére látványossá vált a sokgyermekes családok elszegényedése.240 A pártvezetés tisztában volt a kérdés súlyosságával, amelynek jelentős demográfiai kihatásai is voltak. Az MTA Szociológiai Kutató Intézete által készített tanulmány – melynek egy példánya megtalálható a KB Agitációs és Propaganda Bizottságának iratai között – ugyanis hangsúlyozta, hogy sok ifjú házaspár azért nem vállal egynél több gyermeket, mert nem tud önálló ingatlanhoz jutni: „A szülők lakásában, az albérletben megszült gyermekkel járó gondok sok házaspárnak elveszik a kedvét a további gyermek vállalásától.”241 Hiába tudták ezt a vezet ők, a krónikus lakáshiány nem enyhült, pedig 1960-tól tömegessé vált a lakásépítés hazánkban. 1960 és 1975 között egymillió lakást adtak át. Az 1970-es években 44 új lakótelepet építettek, ezáltal 1970 és 1980 között 420 ezerrel nőtt a lakások száma. Emellett 1971-ben úgy módosították a lakáselosztást, hogy az állami beruházásban épült lakóhelyek kiutalását meghatározott jövedelemszinthez és szociális helyzethez kötötték. Ebben a rendszerben előnyt élveztek a 236Gábor 2012, 234. 237Szenes 1972. 238Andics – Gazsó – Harcsa 1984, 226., 254–255.; Boros – Kéri 1984, 180.; Huszár 1984, 18. Míg 1962-ben egy átlagos család hat évi jövedelmét tette ki egy kétszobás lakás építési költsége, addig ez a mutató 1982-re sem javult, sőt valamelyest romlott, 1982-ben az éves jövedelem mintegy hétszeresére becsülték. Gazsó 1982, 110. 239Huszár 1984, 18. 240Majtényi 2018, 86. 241HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-330. (1979. augusztus 28.) A szocialista életmód alapvet ő ismérvei, feltételei, fejlődési tendenciái. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága által kiemelt kutatási irány zárótanulmánya. A tanulmányt írta: Cseh-Szombathy László és Kulcsár Kálmán (Budapest, 1979), 153/a. 283
