Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások

A lap néhány írása, kiegészítve pár másik tanulmánnyal 1984-ben megje­lent az intézet A magyar ifjúság a nyolcvanas években cím ű kiadványában is. Az évtized első felében már 20 kutatóhelyen 25 kutatási program foglal­kozott a fiatalokkal.197 Jelent ősen megszaporodtak az ifjúság nehézségeivel foglalkozó cikkek, a rádió- és TV-műsorok, viták, a pártvezetők is egyre gyakrabban hozták fel a témát nyilatkozataikban. 198 A fokozottabb társadalmi érdeklődés érthető volt: a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején pályájukat elkezdő fiatalok a korábbi idő­szakokhoz képest nehezebb gazdasági-társadalmi helyzetben voltak kény­telenek boldogulni, a fiatalok helyzete az idősebb generációkéhoz képest egyértelműen romlott199 az önálló élet- és pályakezd ő fiatalok valamennyi rétegében.200 A szociálpolitikai intézmények feladatai is egyre inkább ki­bővültek a fiatal családalapítók segélyezésével, de sem ők, sem az ifjúsági szervezetek nem tudtak igazán lépést tartani a változó helyzettel, a soka­sodó gondokkal, hiszen a különböző szervezetek összehangolt működése korántsem volt megoldva.201 Újfajta egyenl őtlenségek kezdtek kialakulni, miután felértékelődött az ifjú családalapítóknál a szülői támogatás szerepe. Ez szükségszerűen egyenlőtlen volt, hiszen nem lehetett minden nagyszü­lőnek jól jövedelmező háztáji gazdasága vagy más plusz bevételi forrása.202 Mindezekről vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon finoman lehetett írni, amint azt a későbbiekben látni fogjuk. Az ifjúságot érintő társadalmi ér­deklődés nagysága, a fokozódó problémák miatt a Társadalomtudományi Intézet munkatársainak szakértelmére tehát továbbra is számított a párt­vezetés. Az intézet munkatársai igyekeztek is kielégíteni az igényeket, s 1980-tól – a már meglévő kutatási témák mellett – különösen nagy súlyt helyeztek az iskolákban megjelenő egyenlőtlenségek vizsgálatára.203 A fiatalság problémáinak egy részéről az Ifjúsági Magazin is beszámolt. A lap felidézte a Társadalomtudományi Intézet 1974-es kutatását, amely 197Kardos 1983. 198Boros – Kéri 1984, 178. 199Békés 1984, 5–6.; Szalai 1998, 68–69.; HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-82. Harcsa István: Az if ­júság önálló élet- és pályakezdésének főbb jellemzői és konfliktusai. 200HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1981-14. Az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szol ­gáló kutatások című MTA tárcaszintű főirány tervkoncepciója (1980. december). 201Békés 1981, 410.; Horváth 2012, 46–49. 202Harcsa 1986a, 328.; HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-82. Harcsa István: Az ifjúság önálló élet- és pályakezdésének főbb jellemzői és konfliktusai. 203HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-352. Javaslat az Agitációs- és Propaganda Bizottságnak az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ötéves fő kutatási irányaira (1980. szep­tember 2.), 7. 278

Next

/
Thumbnails
Contents