Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
párthatározatokba, jogszabályokba. Viszont a pártvezetők képét a munkás rétegről nem sikerült döntően átformálni. Jó példa erre Blaskovits János munkássága, aki ugyan a rendszer hivatalos ideológiáját elfogadó alapállásból próbálta újraalakítani a „munkás” fogalmát, ez sem az 1970-es PB-állásfoglalásra, sem az 1974-es KB-irányelvekre nem gyakorolt hatást. A pártállam vezetői számára a „munkás” kifejezés nem rendelkezett önálló szociológiai jelentéssel, ez egy olyan szimbolikus szó volt, amely magában foglalta a kommunista ideológia teljességét. Amikor a „munkásság érdekeire” hivatkoztak, egy szimbolikus csoport szimbolikus érdekeiről volt szó.171 Természetesen maga a „munkás-réteg” létezett, „csak” nem olyan volt, ahogyan a hivatalos ideológiában elképzelték. A tényleges kutatási eredmények ezért nem tudtak komoly hatást gyakorolni az ideológiai és politikai életre.172 Változás csak az 1980-as évek második felében követke zett be, amikor már olyan, addig tabuként kezelt – de a pártvezetésben a hatvanas évek óta tudott – jelenségről is beszámolhatott Sárközy Tamás (ráadásul a Magvető Kiadó népszerű „Gyorsuló idő” sorozatában), hogy az üzemi munkások nem érzik magukénak a „társadalmi tulajdonban álló” gyárakat, a kapitalista viszonyokra jellemző bérmunkástudatuk van.173 Ti zenhárom évvel korábban ezért az állításáért Haraszti Miklóst, a Darabbér szerzőjét még meghurcolták...174 IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások Aczél György 1982. április 13-án kijelentette, hogy „... e pillanatban a legnagyobb problémának az ifjúsághoz való viszonyt látom. [...] ennek az ifjúságnak meg kell tanulni [...], hogy bizonyos dolgokat csak a szocializmus képes számára megoldani [...] bevonva őket a cselekvésbe a tudomány területén ugyanúgy, mint a gyakorlatban.”175 Az MSZMP ve zetőrétege nemcsak a ’80-as évek elején gondolkodott így, a Kádár-korszakban az ifjúság helyzetére irányuló figyelem végig nagy jelentőséggel bírt a hatalmon lévők számára. Tekintve, hogy az 1956-os forradalom kitörésében a fiataloknak óriási szerepük volt, a pártvezetőség az ifjúság 171Kuczi 1992, 35–37. Lásd még Kemény 2010, 197. 172Huszár 1989, 179. 173Sárközy 1986, 55. Lásd még Bartha 2009, 81.; Földes 2018, 136. 174Bartha 2017a, 158–159. 175HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1982-16. A TKB 1982. április 13-i ülésének jegyz őkönyve, Leányfalu. (Nyers magnó-átirat). 273
