Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
nem. A falun magánerőből építkezők számára a hitelfelvételi lehetőségek továbbra is kedvezőtlenebbek maradtak a városban élőkhöz képest.165 Ezzel együtt vidéken sokkal kisebb volt a lakáshiány az itteni lakásteremtési szokásoknak köszönhetően. Ugyan az MSZMP XI. kongresszusának Irányelvei már sürgették az üzemegészségügyi ellátás előtérbe helyezését,166 s számos jogszabály szü letett e tárgykörben, az összes hazai foglalkoztatott alig 50%-ának volt biztosítva munkahelyén az orvosi szolgálat. Ráadásul – a nemzetközi trendtől eltérően – ezek nem a betegségek megelőzésére, hanem kezelésére helyezték a hangsúlyt, így gyakorlatilag egy második körzeti orvosi szolgálattá alakultak az évek során. 167 Az 1971-ben bevezetett bérkategória-rendszer sem tudta elérni célját, a bonyolultabb/nehezebb szakmunkák nagyobb anyagi elismerését. A szakmunkásokat különböző nehézségű (egyszerű, összetett, különlegesen bonyolult, kiemelt) szakmunkák alapján differenciáló rendszer nem definiálta kellő konkrétsággal a kategóriákat. A szakmunkások besorolását végző hivatalnokok mindig az üzem- és a művezetők véleményét kérték ki, így a döntés nem objektív feltételeken, hanem szubjektív állításokon alapult. A gyakorlatban tehát továbbra sem ismerték el kellőképpen a dolgozó iskolázottságát, teljesítményét vagy kreativitását, a besorolás általában az életkori, illetve a szolgálati idő alapján történt.168 Ez nemcsak a kvalifikál tabb dolgozókat, hanem a fiatal munkaerőt is sértette. Ezt még az sem tudta kompenzálni, hogy 1973. március elsejével mintegy 1 300 000 munkás és közvetlen termelésirányító részesült nagyobb béremelésben.169 Az „össz munkásság” azonban a fizetéseket tekintve nem járt rosszul: 1972 és 1982 között az ipari bérek gyorsabban nőttek a szövetkezeti dolgozók és az értelmiség reálkereseténél, hála a nehézipari lobbi és a konzervatív pártvezetők befolyásának.170 Bár nem sikerült a magyar munkásság helyzetét lényegesen javítani, azt láthatjuk, hogy a KB Társadalomtudományi Intézetének publikációi mégiscsak hatással voltak a döntéshozókra: számos javaslatukat beépítették a 165Valuch 2005, 295. 166HU-BFL-XXXV-1-a-2-6. (1975. március 1–2.). Jegyz őkönyv a Budapesti Pártértekezletről, 298. 167Ungváry 2004, 34–35. 168Kemény 2010, 96–97. 169HU-MNL-OL-M-KS 288-5.-621. El őterjesztés a Politikai Bizottságnak (1973. szeptember 12.), 50. 170Földes 2018, 136. 272
