Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
a szövetkezeti házkezelést ellátó gondnokságokat és szövetkezeti karbantartó szervezeteket. 151 Szólnom kell még a bérek és más anyagi juttatások kérdéséről is. Mint láthattuk, ez a munkásság körében – érthető módon – igen komoly érdeklődésre tartott számot. Az MSZMP vezetése ennek megfelelő komolysággal kezelte a kérdést: a PB 1970. november 10-én kelt határozatában bizonyos területek – például az építő-, építőanyag-, könnyű- és élelmiszeripar, a közlekedési ágazatok – dolgozóinak személyi jövedelmét megemelték. 1971 márciusában döntöttek arról is, hogy növelik a munkások alapbérét. A minimális órabér négyről öt forintra, a maximális 16-ról 22 forintra nőtt. „Az egyes kategóriákhoz tartozó alsó és felső bérhatárokat úgy kell kialakítani, hogy az átlagosnál jobban emelkedjék a nehéz fizikai munkát végzők és közülük elsősorban a szakmunkások bértétele” – szólt a Politikai Bizottság 1971. március 9-i határozata. Ebben s más jogszabályokban külön alsó és felső bérhatáros kategóriákat (például „kiemelt szakmunkás”-sávot) vezettek be. A PB 1971. március 23-i határozatában felszólította a vállalatokat, hogy a bérek megállapításánál kellő elismerésben részesítsék a roszszabb, nehezebb körülmények között dolgozókat, fokozottabban ismerjék el a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket, továbbá biztosítsák a nők és a férfiak egyenlő bérezését. A KB 1972. november 14–15-i ülésén is előírták mindezt, továbbá kimondták: a bérből és fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban átlagosan négy-öt százalékkal emelkedjék, ezen túlmenően 1973. március elsejétől az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan nyolc százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét pedig átlagosan hat százalékkal emeljék fel.152 Így is jelentős különbségek maradtak az azonos szakmájú, de különböző ágazatokban, vállalatokban dolgozó munkások fizetései között, ezért a PB 1973 decemberében határozatot hozott az egységes, országos szakmai bértáblázat kidolgozására. Ebben többek között arra kötelezték a vállalatokat, hogy évente mérjék fel a szakmai bértáblázat bértételei és a vállalaton belüli tényleges szakmai bérek közti különbségeket, valamint vizsgálják felül a bérformáikat, a teljesítménykövetelményeiket.153 1974. április elsejét ől az állami iparon és építőiparon kívüli ágazatokban ipari és építőipari tevé-151Népszabadság, 1972. november 17. 3.; MSZMP 1978, 754–755., 758. 152MSZMP 1978, 47., 49–52., 165.; Népszabadság, 1972. november 17. 3. 153MSZMP 1978, 632–635. 268
