Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
okai voltak: a politikai szféra szembesült azzal, hogy Magyarország évek óta azokhoz az országokhoz tartozott, ahol rendkívül alacsony volt a születések száma. A PB 1973-as népesedéspolitikai határozata szerint ebben jelentős szerepet játszott az, hogy a fiatal családalapítók nehezen jutottak önálló, megfelelő méretű otthonhoz: „Bér- és szövetkezeti lakásépítési lehetőségeink korlátozott volta a városokban, az állami erőből épült új lakások átlagos nagysága az egy-két gyermekes családtípusra ösztönöz.” 148 Az 1974-es, munkásokkal kapcsolatos KB-irányelvek is központi kérdésként kezelték a problémát. Eredetileg az is benne volt a pártanyag tervezetében, hogy a nagycsaládos munkásoknak – bizonyos jövedelemhatárig – lakbérkedvezményt kell biztosítani, de ez a végleges anyagban már nem szerepelt.149 A probléma orvoslására a Minisztertanács 1974 elején intézkedett a három- és többgyerekes családok tanácsi lakáscseréjének megkönnyítését elősegítendő jogszabályok megalkotásáról, egyes tanácsok, például a fővárosi tanács pedig határozatot hoztak e családok soron kívüli otthonhoz juttatásáról. Ugyanakkor voltak olyan tanácsok is, ahol sokkal kevesebb energiát fordítottak erre a kérdésre. A Politikai Bizottság ezért 1974. március 26-án külön határozatot hozott az érintett családok „kiemelt állami lakásellátásáról”. Ebben meghatározták, hogy a megyei tanácsok az 1973 végéig beadott lakásigényeket 1975 végéig teljesítsék, az igények elbírálásánál a gyermekek száma alapján preferálják a családokat. A magánerős építkezők támogatására országosan egységes kölcsöntámogatási rendszer megalkotását írták elő, továbbá azt is, hogy segítsék a nagycsaládosok községekben való letelepedését üres családi házak megvásárlására/tatarozására szolgáló kedvezményes kölcsönökkel. 150 A lakásszövetkezetekkel több pártdokumentum is foglalkozott. A KB 1972. november 14–15-i ülésén döntöttek arról, hogy a lakásépítő szövetkezeteknél a készpénz-előtörlesztés összegét otthononként átlagosan 20 000 forinttal kell csökkenteni, sőt többgyermekes munkáscsaládoknál egyedi elbírálás után teljesen el is lehet engedni az előtörlesztést. A KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének 1974. május 20-án kelt állásfoglalása pedig javasolta, hogy a munkáltató szervek növeljék a lakásszövetkezetek keretében nyújtott „természetbeni” építési hozzájárulásukat, lakótömbönként létesítsenek közös mosodákat, de mindenekelőtt tervszerűen hozzanak létre 148MSZMP 1978, 435., 442. 149MSZMP 1978, 673–674.; HU-MNL-OL-M-KS 288-5.-621. El őterjesztés a Politikai Bizottságnak (1973. szeptember 12.), 53. 150MSZMP 1978, 693–696. 267
