Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
litikai, művelődési foglalkozásokat tartottak, a tanulmányi fegyelem jelentősen romlott a felnőttoktatásban. Salgótarjánban is megjelentek ugyanazok a problémák, amiket a Társadalomtudományi Intézet egyéb kiadványaiban is lehetett olvasni: rendkívül alacsony volt a szakmunkásképző iskolákba felvett diákok alapképzettsége, emiatt nagy volt a lemorzsolódás; gyenge volt a nők képzési rendszere; a továbbképzéseket az üzemek sokszor nem támogatták, egyoldalú volt az ösztönző rendszer stb.125 A kutatások hatása az MSZMP munkás-politikájára 1970 és 1974 között számos pártdokumentum született a magyarországi munkás-rétegről. Kisebbik részük teljesen a munkásságról szólt (például a Politikai Bizottság 1970-es állásfoglalása, a KB 1974-es irányelvei), a többség viszont olyan határozat volt, amely többé-kevésbé érintette az ipari munkásságot is. 1971 szeptemberében az MSZMP KB Titkársága a KB elé kerülő, a munkásság helyzetével kapcsolatos jelentés előkészítésére külön bizottságot hozott létre Biszku Béla vezetésével, ennek többek között tagja lett Lakos Sándor KB TTI-igazgató is.126 A bizottság külön munkabizottságokra oszlott, tevékenységük koordinálására Titkárságot állítottak fel. Első lépésben az addig elkészített kutatási anyagok, illetve az 1969-es megyei és üzemi vizsgálatok (például a Kemény vezette Pest megyei és csepeli kutatások) jelentéseinek feldolgozását tűzték ki célul. Összesen egy évet szántak a munkára, de az két évig húzódott. A bizottság ez alatt az idő alatt áttekintette és szintetizálta az 1973-at megelőző 8–10 év munkássággal kapcsolatos kutatási anyagait, tanulmányokat, szociológiai felméréseket. A munkában több száz szakértő, pártfunkcionárius, gazdasági vezető és fizikai dolgozó vett részt.127 A két „munkáshatározat” (az 1970. január 10-én kelt dokumentum: a Politikai Bizottság „állásfoglalása a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehajtásáról, a munkásosztály jelenlegi helyzetéről”, valamint az 1974. március 19–20-án született KB-irányelvek „a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról”) 125HU-MNL-NML-XXXV-51-c-558. Jegyz őkönyv. Készült a Nógrád megyei Pártbizottság székházának VB termében 1977. augusztus 30-án megtartott VB ülésről, 2.; Uo. A munkásművelődés helyzete, fejlesztésének további feladatai (Az MSZMP KB 1974. márciusi határozatának végrehajtási tapasztalatai, 1977. augusztus 11.), 10–12. 126HU-MN-OL-M-KS 288-7.-385. Jegyz őkönyv a Titkárság 1971. szeptember 13-án tartott üléséről, 3. 127Uo. Javaslat a Titkárságnak a Központi Bizottság elé kerül ő, a munkásosztály helyzetével foglalkozó jelentés vázlatára (1971. szeptember 1.), 11–12.; HU-MNL-OL-M-KS 288-5.-621. Előterjesztés a Politikai Bizottságnak (1973. szeptember 12.), 32. 259
