Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
megjelenhettek nyomtatásban is, három kötetben a kutatási eredmények. A Dávid János és Kovács Ferenc által szerkesztett, A salgótarjáni munkások műveltsége és művelődése cím ű kiadvány első két kötete tartalmazta az adattáblákat, a harmadik, Munkásportrék címet visel ő, Kassai Végh Miklós által összeállított kötet pedig a mélyinterjúkat. 121 A lassú munka egyik oka lehetett az is, hogy a Nógrád megyei, illetve a salgótarjáni pártvezetők egy része és az Intézet munkatársai között nem voltak mindig harmonikusak a kapcsolatok. Lényegében kiütköztek a politikai és a tudományos szféra közti különbségek, amelynek elméleti hátteréről az I/1. és az I/2. fejezetek szólnak. A politikusok egy része túlságosan lassúnak találta a szociológusok adatfelvevő és -elemző munkáját. Ugyanakkor igyekeztek a tudósok munkáját erős kontroll alatt tartani, kijelentve, hogy a tanulmánytervek részletes vázlatát a megyei vezetői ülésnek kell jóváhagynia. Ez ellen Lakos Sándor, a KB TTI igazgatója személyesen tiltakozott: „Ne hagyja jóvá! Ha egyszer tudományos tanulmányokra gondol nak, – azt nem lehet jóváhagyni. [...] Csak a szempontokra vonatkozó vizsgálatot hagyják jóvá.”122 Bizonyára ez a feszült viszony is szerepet ját szott abban, hogy az Intézet évekkel később, a kutatások befejezése után korántsem sietett átadni a nógrádiaknak vizsgálati anyagait. 123 A munkások műveltségi állapotáról szóló kutatás – amely a Salgótarjánban dolgozók közel 10 százalékára terjedt ki – nem adott okot a megelégedésre. A nógrádi fizikai dolgozók általános műveltsége az országos átlagnál is kedvezőtlenebb volt, s ez a megye legnagyobb városán is éreztette hatását. A művelődési intézményekben és a rendezvényeken alig jelentek meg a Salgótarján környékéről bejáró munkások.124 A bejárók politikai képzése is számos kívánnivalót hagyott maga után. Szerények voltak a fiatal munkásnők és anyák kulturálódási lehetőségei is. Sok üzemnek nem volt művelődési intézménye, egyes helyeken még az üzemi könyvtár sem működhetett, de ahol működött, azt sem igen használták ki, csökkent a beiratkozott olvasók száma. A vállalatok egy részében csak formális po-121Taksás 1979a, 128–129. 122HU-MNL-NML-XXXV-51-c-436. Jegyz őkönyv. Készült a Nógrád megyei Pártbizottság székházának VB. termében 1972. december 19-én megtartott VB. ülésről, 7–10.; Uo. Tájékoztató a salgótarjáni munkásság körében végzett művelődés-szociológiai vizsgálat végrehajtásának helyzetéről és a további feladatokról (1972. december 11.), 28. 123HU-MNL-NML-XXXV-51-c-558. Jegyz őkönyv. Készült a Nógrád megyei Pártbizottság székházának VB termében 1977. augusztus 30-án megtartott VB ülésről, 4. 124HU-MNL-NML-XXXV-51-c-466. Jegyz őkönyv. Készült: a Nógrád megyei Pártbizottság székházának VB. termében 1974. január 29-én megtartott megyei párt VB ülésről, 18–19.; Taksás 1979a, 129. 258
