Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/2. Kísérlet az ideológiai oktatás korszerűsítésére
része örült a reformnak, hiszen az együtt járt nem elhanyagolható mértékű kulturális liberalizálódással, szabadabb szellemi légkörrel. Ám a társadalom többségénél már nem volt ennyire egyértelmű a kép. A többéves propagandamunka értékelésekor számos pártszervezet kénytelen volt azzal szembesülni, hogy a munkások jelentős része nem fogadta túl pozitívan az új mechanizmust, illetve sokan csak úgy tekintettek rá, mint ár- és bérproblémára. Nem egy helyen megkérdőjelezték azt az elvet is, hogy a hatékonyabb munkáért több bér jár, s már 1968 nyarán többen amiatt aggódtak, hogy bővült a gazdasági vezetők jogköre. A reformmal különösen hadilábon állók – például a konzervatív felfogású párttagok – igyekeztek minden hibát felnagyítani. A húsz éve szocializmusra kényszerített társadalom többsége mindennemű propaganda ellenére gyanakvással tekintett a reformra, mint egy újabb, felülről indított, és ezáltal bármikor leállítható kampányra.26 Egyetlen téren volt kimondottan sikeres a propaganda: a „közgazdasági gondolat”, a gazdasági jelenségek kiemelt szerepe máig érezhetően szilárd gyökeret tudott ereszteni a társadalmi gondolkodásban. Több minden mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ötvenes években még teljes mértékben apologetikus közgazdaságtan a nyolcvanas évekre szinte már valóságos gazdaságpolitikát alakító tényezővé vált.27 A későbbi évek ismert és elismert reformközgazdászai sokat is tudtak profitálni tudományuk, szakmájuk megbecsüléséből. Ha másnak nem is, nekik sikerült jól „megmagyarázni a mechanizmust”. III/2. Kísérlet az ideológiai oktatás korszerűsítésére A Társadalomtudományi Intézetet létrehozó 1966. márciusi pártdokumentum az új kutatóhely feladatai közé sorolta az ideológiai képzés28 moder nizálását is. Szó szerint: a KB TTI „ segítséget nyújt a marxizmus–leniniz mus párt- és állami oktatásának korszerűsítéséhez egyes fontos problémák kimunkálásával.”29 Els ősorban azt várták el az intézeti munkatársaktól, 26HU-MNL-HML-XXV-22-c-3-17. 1968. július 2 – 1968. december 29. A Heves megyei pártvégrehajtóbizottság 1968. július 2-i ülésének jegyzőkönyve, 3.; HU-MNL-NML-XXXV-51-c-1972/419. A Nógrád megyei Pártbizottság 1972. április 25-i végrehajtó bizottsági ülésének jegyzőkönyve, 6. 27Farkas 1992, 51. 28„Ideológiai képzésen” a marxizmus ‒ leninizmus három alkotórészét, a politikai gazda ságtant, a (marxista) filozófiát és a tudományos szocializmus tanítását értem. Ezek közül valamelyiket valamilyen formában gyakorlatilag az összes magyarországi felsőoktatási intézményben oktatták a szocializmus alatt. Józsa 1982, 8. A tudományos szocializmus tantárgyat az állami felsőoktatásban vezették be, a felsőfokú pártoktatásban nem. Pándi 1981, 25. 205
