Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/2. Kísérlet az ideológiai oktatás korszerűsítésére
hogy a párt vezető szerepének „korszerű” értelmezéséhez adjanak szellemi fogódzókat. A döntéshozók különösen azt szorgalmazták, hogy az MSZMP gazdasági és ideológiai vezetőszerepével foglalkozzanak a tudósok. A KB TTI munkatársai közül néhányan egyébként „konkrét, gyakorlati” segítséget is nyújtottak, hiszen például Böhm Antal és Hülvely István patronálták a VI. kerületi pártbizottság oktatási tevékenységét, sőt utóbbi még szemináriumot is vezetett a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem II. kerületi tagozatán. Mint már szó volt róla, mások, például Bihari Mihály, Gazsó Ferenc, Gombár Csaba, Kolosi Tamás és Papp Zsolt a Villányi úti Esti Egyetemen vezetett szakosítókat.30 Az Agitációs és Propaganda Bizottság is szorgalmazta, hogy a KB TTI kutatói vegyenek részt a felsőfokú pártoktatásban, segítsék az új tananyagok, tantárgyak (például a „vezetési ismeretek”) kialakítását. A hatvanas évek utolsó harmadában az Intézet a KB APO-val és a Politikai Főiskolával közreműködve számos továbbképző tanfolyamot, előadássorozatot szervezett az ideológiai kurzusok oktatói számára. 31 Mindezekre azért volt szükség, mert a sokszor „pártoktatásnak” is nevezett „ideológiai képzéssel” kapcsolatban számos problémát tapasztaltak. Általában sok panasz érkezett az egyes kurzusokra, tanfolyamokra, „ahol az elvi problémákat nem kötik össze a párt gyakorlati politikájával, jelenlegi feladatainkkal, hanem ezektől elvonatkoztatva tárgyalják.” Meglehetősen színvonaltalanok voltak a felsőoktatási intézmények marxista–leninista órái is.32 Ennek egyik oka az volt, hogy az ideológiai tárgyakat oktató tanárok sokszor egyáltalán nem rendelkeztek tanári képesítéssel, a marxizmus–leninizmus irodalmát csak felszínesen ismerték, gyakran párt- és állami szervekből kerültek az iskolákba, tehát korlátozott ismeretkörrel rendelkező káderek voltak.33 A képzéskorszerűsítés elmaradásának másik 29HU-MNL-OL-M-KS 288-5.-390. (1966. március 22.) Javaslat a Politikai Bizottság részére Társadalomtudományi Kutatóintézet felállítására (1966. március 16.), 217. 30HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-14. Javaslat a Társadalomtudományi Kutató Intézet felállítá sáról. 1. sz. melléklet. Az 1966-ban feldolgozásra kerülő témák, 4.; Uo. Jelentés a burzsoá ideológia kérdéseit kutató csoport 1974. évi munkatervének teljesítéséről és az 1975-ös tervéről, 422. 31HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-118. Jelentés az Agitációs és Propaganda Bizottságnak a mar xizmus‒ leninizmus oktatásának helyzetér ől és továbbfejlesztéséről a felsőoktatási intézményekben (1969. június), 26.; HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-134. Javaslat a társadalomtudományi kutatómunka és a pártoktatás, valamint a felsőoktatási intézményekben folyó marxizmus‒ leninizmus oktatás kapcsolatainak fejlesztésére (1970. március 10.), 34. 32Fodor 1960, 65. Lásd még HU-BFL-XXXV-1-a-3.-50. Jegyz őkönyv az 1964. július 13-i Pártbizottsági ülésről, 13.; HU-MNL-HML-XXV-22-c-3-17-237. Jegyzőkönyv. Készült a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Párt Végrehajtó Bizottságának 1966. március 29-én megtartott ülésén, 12.; Csépányi 1963, 3.; Sereg 2010, 68. 33Benda – Hamburger 2015, 43.; Pándi 1981, 26. 206
