Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/1. Az új gazdasági mechanizmus propagálása
párjaiknak megfelelő jogkörrel rendelkeztek volna – különösen nagy gyanakvás fogadta. A Budapest II. kerületi pártbizottság vitáján Jancsich Imre, a Villamos Berendezések és Készülékek Művek vezérigazgatója ki is jelentette: „Nem volna értelme, hogy egy egész éves munka után ki jöjjön egy felügyelő bizottság és megkérdezze »na, mi van?«” A vitán jelenlévő Horváth Gyula, a könnyűipari miniszter helyettese is úgy vélte, hogy nincs szükség még egy ellenőrző szervre, amikkel „ eleve megölik az önállósá got,” a felügyelőbizottságokat így nem is állították fel. Ráadásul voltak olyan képzettebb párttagok is, akik meglátták a reformtervekben elrejtett „kiskapukat”, amik a jövőben lehetőséget adtak a régi gazdaságirányítási rendszerhez való visszatéréshez, az új mechanizmus lefékezéséhez. 10 A Pest megyei pártszervezet vb-ülésén arra is felhívták a figyelmet, hogy még csak tervezik a reformot, de „máris találkozni a gyakorlati életben olyan jelenségekkel, amelyek a reform szelleme ellen hatnak és annak bevezetését akadályozhatják. Le kell leplezni és visszaszorítani azokat a nézeteket, amelyek szerint a gazdasági reform nem más »mint kacérkodás a kapitalizmussal«.” Javasolták, hogy az agitáció során nagyobb hangsúlyt helyezzenek a reform elméleti oldalára, s a nyilvánosság előtt az elmúlt 20 év gazdasági eredményeire is hívják fel a figyelmet, ne azzal népszerűsítsék az új mechanizmust, hogy a régit szidják, „ellenkez ő esetben a széles tömegek körében pesszimista hangulat ütheti fel a fejét, amelynek káros hatása megnehezítheti munkánkat.”11 Ha valami, akkor ez utóbbi gondolat, azaz a gazdaságpolitika folytonosságának hangsúlyozása teljesen egybevágott a legfelsőbb pártvezetés elképzelésével, ahogyan arra már Pető Iván is rámutatott. 12 A pártszervezetek a reformmal kapcsolatos „agitprop” tevékenységről is kifejtették a véleményüket. A Csongrád megyei MSZMP-szervezet végrehajtó bizottsága szinte már követelte, „hogy a pártagitációban kapjanak nagyobb helyet a reform szükségességével és végrehajtásával kapcsolatos kérdések.” Javasolták, hogy „a közgazdaság elméleti fogalmait időben fordítsuk le a politika nyelvére, hogy a tömegekkel megértessük szándékainkat és egyetértő cselekvésre készítsük fel őket.” A Nógrád megyei párttagok szerint a tömegeknek „nem kell többet mondani, csak azt, ami várható. Számolni kell azzal, hogy az emberek egy része fél az újtól, mások csodát 10HU-MNL-OL-M-KS 904-2.-43. Jegyz őkönyv, felvétetett 1966. február 3-án az MSZMP II. kerületi Bizottságán tartott megbeszélésen; Molnár 2004, 87. 11HU-MNL-OL-M-KS 904-2.-44. Összefoglaló jelentés az MSZMP Pestmegyei VB 1966. ja nuár 25-én megtartott kibővített üléséről. 12Pet ő 1987, 63., 67., 75., 88. 200
