Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/1. Az új gazdasági mechanizmus propagálása
tak a munkanélküliség újbóli visszatérésétől, a meglóduló inflációtól, de többen féltek attól is, hogy az anyagi ösztönzés kispolgári szemléletet fog magával hozni.7 Több végrehajtó bizottság azt várta a propagandamunká tól, hogy tisztázzanak olyan fogalmakat, amelyeket régóta nem használtak már a termelés kapcsán (például kockázat, vállalati önállóság, verseny stb.). Számos vitaülésen szóba került az életszínvonal-csökkenésének veszélye is. Budapest V. kerületének pártszervezete például helyeselte, hogy az új mechanizmusban a munkabér lesz az anyagi ösztönzés fő eszköze, viszont nemtetszésüknek adtak hangot az egészségügyi és szociális juttatások tervezett csökkentésével kapcsolatban. Azzal érveltek, hogy a „magas színvonalú társadalmi juttatásokra eddig érvként” hivatkozhattak a tőkés rendszerekkel való összehasonlítás során. A VI. kerületben a szolgáltatások árának emelésével szemben érveltek, mondván, hogy ez ellentétes az SZKP programjának szellemével, hiszen a Szovjetunióban egyes szolgáltatások fokozatos ingyenessé tételét tűzték ki célul. A Szolnok megyei vb vitájában arra kérték a központi szerveket, hogy jelöljék meg előre azokat a periódusokat, amikor nem lehet életszínvonalat emelni, hogy ne érjék „kellemetlen meglepetések” a dolgozókat. 8 A gazdaságirányítás átalakítása mellett érvelők inkább attól tartottak, hogy a reformot különböző akadályok miatt nem lehet majd következetesen végigvinni. Többen közülük hangot adtak bürokráciaellenes érzéseiknek, a középirányító szervnek tekintett nagyvállalati központokat és trösztöket szükségtelen rossznak, az igazi vállalati önállóság legfőbb kerékkötőinek tekintették.9 A Hegedüs András munkacsoportja által javasolt vállalati felügyelőbizottságok ötletét – melyek gyakorlatilag kapitalista április 8.); HU-MNL-OL-M-KS 904-2.-42. Párdi Imre (Államgazdasági Osztály): Jelentés a „Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára” c. KB dokumentum vitájával kapcsolatos tapasztalatokról (1966. március 28.); HU-MNL-OL-M-KS 904-2.-45. Lakos Sándor: Összefoglaló a megyei és a kerületi pártbizottságok tanácskozásairól. 7 HU-MNL-OL-M-KS 904-2.-40. Havas P.: Megjegyzések; HU-MNL-OL-M-KS 904-2.-43. Jegyzőkönyv, felvétetett 1966. február 3-án az MSZMP II. kerületi Bizottságán tartott megbeszélésen; HU-MNL-OL-M-KS 904- 2.-45. A Csongrád, Komárom és Nógrád megyei VB-k mechanizmus vitáinak összegezése (1966. február 23.); Kalmár 2014, 247. 8 HU-MNL-OL-M-KS 904-2.-45. Az MSZMP Budapest V., VI., X., XIX. kerületi és Szolnok megyei végrehajtóbizottságai mechanizmus-irányelv vitáinak összegezése (1966. március 7.). 9 HU-MNL-OL-M-KS 904-2.-42. Párdi Imre (Államgazdasági Osztály): Jelentés a „Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára” c. KB dokumentum vitájával kapcsolatos tapasztalatokról (1966. március 28.), Értékelő jelentés a „Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára” című anyag megtárgyalásáról; HU-MNL-OLM-KS 904-2.-43. Jegyzőkönyv, felvétetett 1966. február 3-án az MSZMP II. kerületi Bizottságán tartott megbeszélésen; HU-MNL-OL-M-KS 904-2.-44. Összefoglaló jelentés az MSZMP Pestmegyei VB 1966. január 25-én megtartott kibővített üléséről. 199
