Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/9. A Társadalomtudományi Intézet megszűnése (1989–1991)

rövid életű, Pozsgay Imre és Bíró Zoltán fémjelezte Nemzeti Demokrata Szövetségnek lett az egyik vezetője.580 A legtöbben viszont távol maradtak a politikától, és megmaradtak kutatónak vagy oktatónak: Papp Zsolt a Köz­gazdaságtudományi Egyetem filozófia tanszékére, Gedeon Péter a politikai gazdaságtan tanszékre ment tanítani; Hülvely István 1991-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem politológia tanszékének lett a vezetője, Schmidt Péter visszament az ELTE jogi karára, és 1990-ben megválasztot­ták alkotmánybírónak is. Kolosi Tamás sikeres üzletember lett: az általa alapított TÁRKI egyre jelentősebb közvéleménykutató céggé vált. Az idő­sebb munkatársak (például Polonyi Péter)581 nyugdíjba vonultak, de álta ­lában tovább folytatták tudományos tevékenységüket. A Társadalomtudományi Intézetben töltött éveket természetesen senki sem felejtette el. Minden egyes visszaemlékező csak pozitívan nyilatkozott az ott töltött időről. Ezekben a visszatekintésekben az Intézet úgy jelenik meg, mint az a pártszerv, ahol teljesen szabadon lehetett kutatni és vitázni a „legkényesebb” politikai kérdésekről is, és ahova éppen emiatt minden reformpárti hazai társadalomtudós vágyott. Bihari Mihály szerint a Benc­zúr utca 33. alatt a hazai társadalomtudós gárda elitje dolgozott. Kéri László szerint a „Társtudban” „olyan szélességű kutatói szabadsághoz ju­tottunk, amelyhez fogható az akkori Magyarországon sehol másutt nem volt.”582 Az egykori munkatársak általában kiemelik, hogy látókörük b ő­vítéséhez hatalmas lehetőséget biztosított az Intézet, köszönhetően a szá­mos utazási lehetőségnek583 és a jól felszerelt, kurrens nyugati szakiroda ­lommal bőségesen ellátott könyvtárnak.584 A kutatásokhoz tehát jó feltételeket biztosított a reformműhely, amely a jelenkori magyar tudo­mánytörténetben kivételes helyet foglal el. 580Délmagyarország, 1993. május 22. 8.; Gémes 1989, 3.; MKÉ 2001, 405.; Ripp 2006, 474. 581MKK 1990, 192.; MTI 2008, 885.; MTI KK 2008, 486., 962.; Papp 1991, 326.; Rab 2008, 21. 582A szerz ő interjúja Bayer Józseffel, 2017. november 23. (A szerző tulajdonában); Gombár 2012, 14.; Kéri 2012, 11.; Sereg 2010. 583A szerz ő interjúja Bőhm Antallal, 2016. november 9., Kerekes Györggyel, 2013. szeptem­ber 12. és Kovách Imrével, 2015. április 21. (Mindegyik a szerző tulajdonában); Gombár 2012, 14.; Tóth 2013, 62. 584A szerz ő interjúja Dömény Zsuzsával, 2013. október 21., Gazsó Ferenccel, 2016. február 15. és Kerekes Györggyel, 2013. szeptember 12. (Mindegyik a szerző tulajdonában); Tóth 2013, 63. 196

Next

/
Thumbnails
Contents